Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Újkor képes leírás - Történelem.tlap.hu
részletek »

Újkor - Történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tortenelem.tlap.hu » Újkor
Keresés
Találatok száma - 7 db
Angol polgári forradalom

Angol polgári forradalom

Előzmények: - 16. sz-i nagy változások, tőkés polgárság kialakul - 1509-1547: VIII. Henrik. Támasz: központi hivatalszervezet - anglikán egyház létrehozása: kálvini egyház lényege katolikus szertartással Ÿ egyház elszakítása Rómától - egyházi vagyon elkobzása, felosztása - 1558-1603: I. Erzsébet, abszolutizmus kiterjesztése - gazdasági fejlődés: posztóipar világelső; vasipar, kőszénbányászat; manufaktúrák; világkereskedelem; hajózás (Drake admirális) - mezőgazdaság tőkés átalakulása: önellátó helyett piacra termelő gazdaságok; jobbágy helyett fizetett munkaerő (bérmunkás) tőkés fejlődés kezdetei állami támogatással...

Harmincéves háboru

Harmincéves háboru

(1618-48). A 30 éves háboru nemcsak tartamára és a hadi felek nagy számára és a háboru területi meg közgazdasági következményeire nézve, hanem a harctérnek ugyszólván megmérhetetlen kiterjedésére nézve is az ujkor egyik legfontosabb háboruja. A harcfelek cseh és német földön mérik össze először fegyvereiket, de nemsokára a szomszéd országok is viszhangzanak a fegyverzajtól és rövid idő alatt Magyarország, illetőleg Erdély továbbá Dánia, Franciaország. Svédország, másodsorban Spanyolország, Lengyelország, Németalföld, Anglia meg a török is belevonatik ebbe az általános tusába, mely körülmény a háborunak nemzetközi háttért kölcsönöz és a nyomában járó békekötésnek is megadja az internacionális jelentőséget. A 30 éves háboru okai részben vallásos, részben politikai jellegüek. Első sorban vallásos jellegüek: hiszen tagadhatatlan, hogy a katolikusok és protestánsok közötti kölcsönös gyülölség és türelmetlenségben keresendő a háboru főforrása. Csakhogy másrészt a vallási érdekek örve alatt politikai érdekek lappangtak, melyek azokkal teljesen összeforrtak és a háboru folyamában jobban és jobban előtérbe nyomultak, mignem végre a vallási tünetek teljesen elmosódtak és helyettök a politikai érdekek nyomják rá bélyegüket mind a háborura, mind a békekötés pontjaira...

Ipari forradalmak az újkorban

Ipari forradalmak az újkorban

Az ipari forradalom háttere: A XV. század második felében a gazdasági fejlődés ösztönözte a gyarmatosítást mind a piackeresés, mind a nyersanyaglelőhelyek keresése céljából. A gyarmatosítás legjelentősebb mozzanatának Amerika felfedezését tekinthetjük, hiszen ennek következtében vált fontos kereskedelmi központtá az Atlanti-óceán, ennek következtében történt meg a centrumváltás. A gyarmatosításba hamar bekapcsolódó Anglia kereskedelme megnőtt, hatalmas bevételeket szerezve. Létrejöttek az első kereskedelmi társaságok (Moszkvai Társaság, Kelet-Indiai Társaság). Illetve a tőkefelhalmozódásoknak köszönhetően Angliában tudott elsőként elkezdődni az ipari fejlődés...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Kolombusz Kristóf: Amerika felfedezése

Kolombusz Kristóf: Amerika felfedezése

Kolumbusz Kristóf, Cristobal Colon, Cristoforo Colombo, Amerika felfedezője, *Genua, 1447, +Volladolid, 1506. máj. 21. 1475 körül Lisboában telepedett meg. 1477-ben Angliában, 1482-84-ben két ízben Guineában járt. Ebben az időben értesült Toscanelli olasz orvos eszméjéről, aki Marco Polo nyomán a hosszú tengeri és szárazföldi utazás helyett Zipangut, (Japán, a mesés aranyország) és Indiát Ny. felé tartó hajózással gondolta megközelíthetőnek. K.-Indiába és Zipanguba (Japánba) akart Ny. felé eljutni és amerikai útjai után abban a hiedelemben halt is meg, hogy ezen az új úton Kelet-Ázsiába jutott el. Terve megvalósítására először Portugáliában keresett anyagi segítséget, de eredménytelenül, a kasztíliai udvarnál is sokáig csak ígéreteket kapott. Végül is Izabella spanyol királynő meghívta Granadába, a terv megbeszélésére s az 1492-ben megkötött szerződés szerint K. az általa felfedezett országok alkirályi méltóságát és az országok bevételének 1/10-ét kapja...

Kora újkor

Kora újkor

- 1492: Kolumbusz Kristóf India felé hajózik, kiköt a Bahama-szigetek egyikén, felfedezi Amerikát. - 1517: Luther Márton Wittengberben kitűzi a székesegyház ajtajára 95 pontját, mely az egyház hiányosságait és hibáit taglalja (búcsúcédulák ellen). Reformáció megindulása. - 1588: I. Erzsébet (angol) és II. Fülöp (spanyol) uralkodó szembekerül a vallási ellentétek, kalózok miatt. A Nagy Armada megvív az angol flottával és veszít, Anglia nagyhatalommá válik. - 1618-1648: A harmincéves háború, vallási vita miatt robbant ki, protestáns, katolikus ellentét. Cseh, német, dán, svéd, francia szakasz. A németek mindenki ellen győznek, majd mikor kimerültek, a franciák legyőzik őket, 1648: westfáliai béke, minden hatalomra kiterjedő béke. - 1640-1649: angol polgárháború? - 1689: Az angol parlament kiadja a Jognyilatkozatot, az alkotmányos monarchia alapelveit. Kinyilvánítja a polgári szabadságjogokat: gyülekezési-, vallás-, sajtó-, szólásszabadság, bírósághoz fordulás joga. A királyság megmarad, de a legfontosabb törvényhozó, ellenőrző hatalom a parlamentté. - 1701-1714: A spanyol örökösödési háború. II. Károly utód nélkül hal meg, a Habsburgok és a franciák is pályáznak a trónra, a dinasztikus kapcsolatok miatt. Végül a francia Anjou Fülöp kerül a trónra (1713: utrechti béke)...

Spanyol örökösödési háború

Spanyol örökösödési háború

A milyen korszakalkotó hazánkra s a Habsburgok német ágára nézve a török hatalom visszaszorítása és Magyarország területének felszabadítása, aránylag csekély jellegűnek látszott ez az esemény, nemcsak nyugoti Európára, hanem magának a Habsburgháznak jövendőjére nézve is. Mert mit jelenthet néhány ezer mérföldnyi néptelen, puszta tér elfoglalása, mit jelent még a török birodalom megdöntésére való kilátás is ott, hol a világ legnagyobb örökségéről, egész világrészről, a leggazdagabb, legnépesebb tartományokról volt szó? A kétfejű sas egyszerre harczol kelet és nyugot felé, figyelmét mindig megosztja a török és franczia közt és a háborúnak oly hosszúra nyúlását, magának a karloviczi békének megkötését is, első sorban ez a kettős politika magyarázza meg. II. Károlynak nem volt egyenes örököse. Ez a király, ki négy éves korában jutott a trónra, egész életében gyermek maradt, tehetetlen nézője a körüle, udvarában, öröksége végett folyó cselszövényeknek. Hosszú agoniája mintegy jelképezi államának haldoklását. Atyja IV. Fülöp alatt legalább még a külső fényt fentartották, de most már világos, el nem rejthető volt a romlás. A kincstár üres, az összesen 15-20,000-nyi sereg rongyos, gyülevész had, mely éveken át hiába várja zsoldját, a várak romba dőlnek, a hajók a kikötőkben vesztegelve elrothadnak...

Újkor - Wikipédia

Újkor - Wikipédia

Az újkor azt a történelmi korszakot jelöli, amely a középkor után következik. Kezdetének legelfogadottabb dátuma 1492, Amerika felfedezése. Az újkor első átmeneti szakasza a korai újkor. Az ezt követő és máig tartó szakasz a modern kor - bár e kifejezést a szakirodalom gyakran az egész újkor szinonimájaként is használja. Az újkor a volt szocialista országok korábbi (marxista alapú) történelemtanítása szerint az 1642-es angol polgári forradalommal kezdődött, és az 1917-es oroszországi bolsevik forradalommal ért véget, ettől kezdve a legújabb kor következik. A legtöbb nyugati országban ezzel szemben az újkort korai újkorra (korai modern kor) és modern korra osztják. A modern kor a francia forradalom kitörésével (1789), illetve a 18-19. század fordulójával veszi kezdetét és egészen máig tart. (Más nézet szerint csak az 1960-as évekig, amikortól a posztmodern kor, majd a kora 1980-as évektől a jelenkor követi.) Szócikkünkben a korszerű szemléletet követve, az újkort két szakaszra, a korai újkorra és a modern korra felosztva tárgyaljuk. Megjegyzés: A modern kor kifejezés tekintetében a mai magyar sajtónyelv és ismeretterjesztő irodalom nem egyöntetű: nem csak az újkor egészére vagy második fő szakaszára vonatkozhat, hanem gyakran a ma már nem használt legújabb kor szinonimájaként, olykor pedig a posztmodern kor vagy a jelenkor értelmében használják...

Tuti menü