Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Római birodalom képes leírás - Történelem.tlap.hu
részletek »

Római birodalom - Történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tortenelem.tlap.hu » Római birodalom
Keresés
Találatok száma - 6 db
A római köztársaság kiépülése és válsága

A római köztársaság kiépülése és válsága

A római birodalom kiépülése Az etruszk birodalom hanyatlása után Róma kezdett hódító háborúkba, hogy a lakosság földigényét kielégítse. A háborúk a földszerzés révén mind a patríciusoknak, mind a plebejusoknak hasznot hajtottak. Az i.e. IV. században Róma sorozatos háborúkban kiterjesztette hatalmát Itália nagy részére. -Patríciusok: kiterjedt földbirtokokkal rendelkeztek. Az ö kezükben volt a gazdasági, politikai, papi hatalom. Ezeket születési előjogaikra hivatkozva markukban tartották, és mereven elzárkóztak a nép, a plebejusok jogos követelései elöl. -Plebejusok: voltak köztük gazdag és szegény parasztok, kézművesek, napszámosok. Kezdettben nem is alkottak egységes csoportot, és érdekeik is különbözőek voltak. Mikor az V. sz. elején a patríciusok nem egyeztek bele a plebejusok adósságainak részletekben való törlesztésébe, a plebejusok nagy része kivonult a 'Városból' és sztrájkba lépett. A római gyalogosság nagy részét alkották, s révén az ellenség a kapuk előtt volt, a patríciusok kénytelenek voltak engedni. A következő megállapodásokat kötötték: -a plebejusok külön népgyűlésen 'ügyvédeket', néptribunusokat választhatnak maguknak, akik személye 'szent és sérthetetlen'...

Az ókori Róma

Az ókori Róma

Róma az ie. V. századtól folyamatosan háborúkkal növelte területét. Először leszámolt a város környékén élő törzsekkel, majd tovább terjeszkedett Itália területén. Az elbizakodott római sereg ie. 387-ben vereséget szenvedett a galloktól, de ezt hamar kiheverte és újult erővel folytatta a hódításokat. Ie. 343-290-ig harcban álltak a szamniszokkal, majd őket is leigázták. A háború alatt rengeteg rabszolgát szereztek, így nem volt szükség az adósrabszolgákra, ezért ezt az intézményt Ie. 326-ban eltörölték. Ie. 280 - 272-ig háborúban álltak a D-itáliai görög poliszokkal, majd azokat is meghódították. A hódító Róma érdekei a szicíliai hódítás során ütköztek össze a Földközi-t. másik nagyhatalmával, Karthágóval. Ezért került sor az I. pun háborúra (ie. 264-241). Kezdetben a két fél közül egyik sem tudott a másik fölé kerekedni, ugyanis a rómaiak szárazföldön, míg a punok tengeren értek el sikereket. A fordulatot a D-itáliai görög poliszok közreműködése hozta, ugyanis fejlett hajóhaddal látták el Rómát. Így Róma került ki győztesen a háborúból...

Az ókori Róma

Az ókori Róma

Földrajzi helyzet: Az Appennini-félsziget a Földközi-tengert kettéválasztja, észak felől az Alpok magaslik, középen az Appennin-hegység vonul végig, a parti síkságokat a folyók medencékké szabdalják. A nyugati ill. déli partvidék jól tagolt, hajózásra tengeri kereskedelemre kiváló. A hegyvidék alkalmas pásztorkodásra, a síkságokon lehet gabonát és gyümölcsöt termelni. Itália egyetlen hátránya a kevés ásványkincs...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Keletrómai birodalom

Keletrómai birodalom

másként bizanci birodalom, görög avagy görög keleti császárság. E birodalom Kr. u. 395. keletkezet, midőn Theodosius császár a római birodalmat két fia, Arcadius és Honorius között megosztotta. A keleti részből, mely Arcadiusnak jutott, alakult a K. Ez a következő provinciákat foglalta magában: Ázsiában Kis-Ázsiát és Sziriát, Afrikában Egyiptomot, Kirenét és Marmaricát, Európában Trákiát, Dáciát (a mai Szerbia és Bulgáriának északi része), Mösiát, Makedoniát és Achaiát, Epirust, Thesszáliát és magát Konstantinápolyt, mint fővárost. Illyrium megoszlott a két birodalom között, de nemsokára elveszet mindkettőre, mert a nyugati gótok Alarich vezérlete alatt elfoglalták. A két birodalom közül a keleti határozottan erősebb volt s tovább is fenmaradt; megvédették a népvándorlás viharai alatt erős határai (a Duna és a Balkán vonala), fővárosának, Konstantinápolynak kitünő fekvése, lakóinak, kiválóan a görögöknek nagyobb erélye és vállalkozó szelleme, az ipar és kereskedelem terén kifejtett nagy tevékenysége...

Pun háborúk

Pun háborúk

A pun háborúk az egymással vetélkedő két hatalmas ókori állam, Róma és Karthágó között a Földközi-tenger nyugati részének uralmáért és új területek szerzéséért vívott három háború. A pun háborúk eredményeként vált Róma a Földközi-tenger medencéjének urává. Az első pun háború a gazdag Szicília birtoklásáért folyt, amelynek nagy része a Kr. e. 3. század 70-es éveiben Karthágó fennhatósága alá került. A háború Kr. e. 264-ben kezdődött. A rómaiak sikeres hadműveleteket folytattak a szárazföldön és elfoglalták a szicíliai Messana városát (Kr. e. 264), majd szövetségre léptek Siracusaval és Kr. e. 262-ben birtokukba vették Karthágó szicíliai birtokainak jelentős részét. A második pun háborút Karthágónak az a törekvése váltotta ki, hogy helyreállítsa az első pun háborúban megrendült hatalmi helyzetét. A karthágói sereg már Kr. e. 237-től Hamilcar Barcas, majd Hasdubal parancsnoksága alatt jelentős hódításokat hajtottak végre Hispániában. A harmadik pun háborút Róma indította meg, amely féltékenyen szemlélte Karthágónak a békés időszakban elért gazdasági megújhodását. A háború kirobbanásához ürügyül szolgált az, hogy a rómaiak által támogatott numídiai király hódító törekvéseit a karthágóiak fegyveres erővel hárították el. Ezt Róma a Kr. e. 201-ben kötött béke megszegésének tüntette fel...

Visegrád a római korban

Visegrád a római korban

Visegrád a római kori Pannoniában a limes mentén helyezkedett el, melyet fokozatosan építettek ki a határon túli barbár népek - quádok, markomannok, szarmaták - egyre szaporodó támadásaival szemben. A Kr.u. I. században még földből, fából emelt katonai táborok épületei később kőből készültek és a fa- majd kőőrtornyok láncolatába illeszkedtek. Ezekből a kis, 5x5 vagy 10x10 m-es alapterületű tornyokból figyelték a határt és a veszélyre füst- vagy fényjelekkel figyelmeztették a castellumok vagy táborok őrségét, mivel magukban nem tudtak jelentős ellenállást kifejteni...

Tuti menü