Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Őskor képes leírás - Történelem.tlap.hu
részletek »

Őskor - Történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tortenelem.tlap.hu » Őskor
Keresés
Találatok száma - 6 db
Az őskor

Az őskor

Egy elpusztult ősvilág romjain, sok, sok évezreddel ezelőtt, jelent meg a földszinén az ember. Az őt környező állatoktól kezdetben csak az különböztette meg, hogy társával tagolt hangokon tudta magát megértetni, s hogy oly tehetség lakozott benne, melylyel a természet kincseit a maga javára fordíthatta. De ez a tehetség eleinte inkább csak szunnyadozott benne. Hosszú fejlődés munkája volt, míg védelmére eszközöket alkotott s megélhetését fokról-fokra könynyebbé tudta tenni. E fejlődésnek megfelelőleg az emberiség életében három egymástól különböző, de szigorú pontossággal el nem választható korszakot szoktak fölvenni, ú. m. a kő-, bronz- és vaskorszakot. E korszakok neve az ember eszközeinek anyagát is jelzi. A kőkor embere, mint az állat, barlangokban és odúkban lakott. Foglalkozása vadászat és halászat volt s kőből kezdetlegesen formált eszközei lándzsacsúcsok, iromba fejszék és esetlen kések voltak. Az állatok közűl a mi vidékeinken különösen a barlangi medve és az iramszarvas tanyázott körülötte, mert a mérsékelt égöv is sokkal zordabb volt, mint a milyen mostan...

Őskor - Múlt-Kor történelmi portál

Őskor - Múlt-Kor történelmi portál

Az oldalon cikkeket olvashatunk az őskorról és az emberré válás folyamatáról. Olvashatunk pl. a kőkorban használt eszközökről, a Stonhenge keletkezéséről vagy az őskorban lejátszódott természeti katasztrófákról.

Őskor korkép

Őskor korkép

A művészet a történelem minden időszakában tökéletesen tükrözte az adott kor emberének ízlésvilágát, mindennapi életét, világnézetét. Az emberiség kultúrája szempontjából szokás beszélni prehisztorikus (történelem előtti) korról, őskorról vagy kőkorszakról. A pherisztorikus kort - három időszakra különíthetjük el. Ezek az őskőkor, pattintott kőkorszak (paleolitikum), az átmeneti-, közép- kőkorszak (mezolitikum) és az új, csiszolt kőkorszak (neolitikum). A Paleolitikum (őskőkorszak) - több százezer évig tartott. Az "ügyes ember" 2,5 millió évvel ezelőtt jelenik meg, kezdetleges eszközkészítéssel és rendszeres gyűjtögetéssel foglalkozott, vadászatból és halászatból élt. 2 millió év-100 000 évvel ezelőtt megjelent a "felegyenesedett ember", aki már bonyolultabb eszközöket használt (szakóca), és ismerte a tűzet is. Az ősember elsősorban Nyugat-Európában, Közel-Keleten és Észak-Afrikában azon emberfaj, amely aránylag fejlett kő- és csonteszközöket használ. Jellemzője, hogy a kőeszközöket pattintással készítették, ezért a másik elnevezése a kornak - "pattintott kőkor". A neandervölgyi ősember (Homo sapiens neandertalensis) 400 000-40 000 évvel ezelőtt élt, már hajítódárdával vadászott, valószínűleg hitt a halál utáni életben...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Őskorról röviden

Őskorról röviden

Az ősember számára a képek, szobrok nem szépségük miatt voltak fontosak, hanem funkciójuk miatt. A varázslás eszközei voltak. Az őskori vadászok azért festették meg az állatokat, mert azt remélték, hogy így könnyebben el tudják fogni a vadat, talán még a jelenetet is eljátszották. (Altamira barlang - 15000 évvel ezelott, lascaux-i barlang, Niaux-Ariége-i barlang). Ábrázolt állatok: bika, bölény, mammut, szarvas.Lascaux-i barlangfestmény részlete. Néha nőket is ábrázoltak az élet és termékenység megjelenítésére. Teljes vadászjelenetek. Táncoló emberek. Festék: földfesték (sárga, okker, barna, lila, fekete; később egyre kevesebb színt használtak). Körvonalon belül csak nagyon ritkán részleteztek, kiemelés céljából. A teret nem érzékeltették. Alakábrázolás stílusfejlődési szakaszai: - arányrendszer nélkül; egyalakos ábrázolás ritka - megjelenik a nyak vonala - az emberalak mellett megjelennek használati tárgyak - az állatokat arányosan rajzolják, használati tárgyak nincsenek Mobil tárgyak: Használati eszközök, amiket magukkal hordtak. Pl. edények (anyaguk: fa, tökhéj, bor; késobb agyag). Temetkezési urnák. Ékszerek: felfűzött kagyló, átfúrt állatfogak. Egyéb: fésű, kanál, kőbalta, buzogány, nyílhegy, lándzsa, furulya...

Őskőkor (Paleolitikum)

Őskőkor (Paleolitikum)

Budapest térségében először a középső őskőkor időszakában (Kr.e. 100 000 - 40 000 körül) jelent meg az ember. A területet ekkor, Európa más területeihez hasonlóan az úgynevezett neandervölgyi ember (Homo sapiens neandertalensis) népesítette be. A neandervölgyi ember egy sajátos fejlődési mellékágat képvisel az emberi evolúcióban. A neandervölgyiek testmagassága 155-165 cm körül becsülhető, testük robusztusabb volt a mai emberénél, koponyájuk űrtaltalma 1000-1635 cm3 közé tehető (meghaladta a modern ember koponya űrtartalmát!) arckoponyájuk erős és durva volt, a koponyán erős homlokeresz alakult ki...

Hirdetés
Újkőkor (Neolitikum)

Újkőkor (Neolitikum)

Budapest vidékének első állandó telepeit az újkőkor élelemtermelő közösségei hozták létre. Itt a Dunántúl legkorábbi újkőkori művelődés a Starčevo-kultúra nem jelent meg, a legelső falvak népessége, kultúráját tekintve abba a nagy kiterjedésű közép-európai körbe tartozik, melyet jellegzetes edényművessége után vonaldíszes kerámia kultúrájának nevez a kutatás. (Kr.e. 5400-4700). A kutatók többsége egyetért abban, hogy e hatalmas kultúrkörnek éppen a Dunántúl volt a bölcsője, ahol a délről érkező, már neolitikus életmódot folytató népesség és a helyi középső kőkori lakosság együttesen alakította ki az új művelődést. Az újfajta, már termelő gazdálkodás és az ebből származó, a korábbinál lényegesen nagyobb létbiztonság a lakosságszám hirtelen növekedését tette lehetővé. Így történhetett meg addig lakatlan óriási területek gyors benépesülése...

Tuti menü