Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Ókor képes leírás - Történelem.tlap.hu
részletek »

Ókor - Történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tortenelem.tlap.hu » Ókor
Keresés
Találatok száma - 11 db
Az ókor

Az ókor

Az időszámításunk előtti harmadik évezredtől a templomok egyre fontosabb központi szerepet töltöttek be Mezopotámiában és Egyiptomban. Nemcsak mint a vallás és a misztikum központjai, hanem mint hivatalok, bankházak, csillagászati obszervatóriumok stb. Az itt dolgozó ügyintéző apparátus szüntelenül gyűjtött, számolt, mért, elosztott, ellenőrzött, jegyzőkönyvet vezetett, azaz az adott időszak legjellemzőbb, legfontosabb ismereteit is összegyűjtötte. A fémnek, mint alapanyagnak a felhasználásával az ember olyan eszközöket volt képes előállítani, amelyeket addig kőből sohasem. Ilyenek voltak például a drót, a csövek, a szögek. Ezeknek az eszközöknek a kőeszközökkel szemben nagy előnye volt, hogy, ha meghibásodtak, azokat meg lehetett javítani, vagy ha teljesen használhatatlanná váltak, beolvasztással újra feldolgozhatóvá váltak. A fémmegmunkálás fejlődését az ókorban valóságos technikai forradalom követte, amellyel párhuzamosan azonban nem következett be a mai értelemben vett tudomány fejlődése. Az ember bővülő tevékenysége során egyre több ismeretet szerzett meg tapasztalati úton, de nem tudta megmagyarázni, hogy mi miért történik. Mindezek ellenére az összegyűjtött tudás valamiféleképpen mégiscsak előkészítette annak a megszületését, amit ma tudománynak nevezünk...

Az ókor és kultúrája

Az ókor és kultúrája

Ez első civilizációk Mezopotámiában - vagyis a Tigris és Eufrátesz folyó között - alakultak ki. Közéjük tartozott a sumér, az akkád és az asszír kultúra. Eleinte csak kisebb városállamokat hoztak létre a Kr.e. 300 körül letelepülő pásztornépek, mint például a suméroknál Lugas, Umma, és Uruk, az asszíroknál Assur és Ninive, az akkádoknál pedig Agade és Babilon. Az állam kialakulásához köthető Mezopotámia népeinek alkotása az ékírás, ami az irányításhoz elengedhetelen volt, mivel az uralkodói parancsok kihírdetésénél is ezt használták. Ezt a nagy számban megmaradt égetett agyagtáblákból tudjuk. Legjelentősebb ránk maradt írásos emlék Hammurapi törvénykönyve, ami inkább csak ,,igazságos ítéletek'' gyűjteménye, tehát nem voltak kötelező érvényűek. A sumérok foglalkoztak a csillagok vizsgálatával, és a matematikával. A sumérok a hatos számrendszert alkalmazták, szoroztak, osztottak, naptárukat 12 hónapra osztották és minden hatodik évben volt egy kiegészítő hónap. Vallásuk természeti vallás volt, többistenhit jellemezte. Körülbelül 3000 istenük volt, akik közül a legjelentősebbek: Anu, Enlil, Éa és Istar. Ahitvilág jellegzetes vonása volt még a jóslás. A suméroklegjellemzőbb alkotásai a toronytemplomok vagyis zikkuratok...

Az ókor irodalma

Az ókor irodalma

Az oldal az alábbi témaköröket dolgozza ki: 1. A görög dráma fő képviselői; Szophoklész: Oedipusz király - Euripidész: Médeia. 2. Szophoklész: Oedipusz király. 3. Euripidész: Médeia. 1. A görög színjátszás kettős gyökerű: egyrészt a kardalból született, másrészt pedig az istentiszteleti táncokból. A görög tragódia (tragos: kecske) az ősi kecske-táncokra utal. Az ie. VII. században a görög társadalmat egy nagy vallásos-misztikus hullám rázta meg. Dionysos, Bakchos, a bor, az ereinkben és a természetben keringő életadó nedvek, a felfokozott élet, a mámor és eksztázis fiatal istene tartotta diadalútját. Színhelye Athén volt... 2. Szophoklész alkotásainak többségét a híres alexandriai könyvtár őrzi, mi azonban csak 7 tragédiáját és 1 szatírjátékát ismerjük. Kolónoszban született (i.e.496/497), a szalamiszi diadalt az ifjak kórusában zengte. A tragikus triász második tagja (első Aiszkhülosz, harmadik Euripidész). A görögök babérággal, koszorúval s volt mikor állami tisztségekkel is jutalmazták a költőket... 3. Szophoklész alkotásainak többségét a híres alexandriai könyvtár őrzi, mi azonban csak 7 tragédiáját és 1 szatírjátékát ismerjük. Kolónoszban született (i.e.496/497), a szalamiszi diadalt az ifjak kórusában zengte. A tragikus triász második tagja (első Aiszkhülosz, harmadik Euripidész)...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Az Ókor matematikája

Az Ókor matematikája

A történelem tényei azt mutatják, hogy az emberi társadalom minden tevékenységi formájának fejlődését a gazdasági fejlődés egységes motívumai befolyásolják. A matematika terén ez a befolyás abban nyilvánul meg, hogy tömegével rejti magába a matematika keletkezésének forrásait. A matematika nem egy meghatározott helyen jött létre és formálódott tudománnyá, hanem különböző, gyakran egymástól igen távoli területeken, amelyek között feltehetően akkor még nem volt semmiféle kapcsolat. A számolást segítő eszközök története is tulajdonképpen egyidős az emberiség történetével. Az ősember számoláshoz az ujjait használta, ennek latin neve digitus (valószínűleg innen származik a digit elnevezés is, mely angolul számjegyet jelent). Később a számoláshoz köveket, fonalakat és egyéb eszközöket használtak, és az eredményt a sziklafalba, csontba, falapokba vagy agyagtáblákba vésve rögzítették. A nagyobb számértékek megjelenésével kialakultak a számrendszerek, vagyis az átváltásos rendszerű számábrázolás. Az első, máig is fennmaradt ilyen írásmód az inka és a maja kultúrákban használt kipukon látható. Ezeken tízes számrendszerbeli értékeket meglepő módon egy kettes számrendszerrel működő, a kövek helyzetét alapul vévő eszközzel dolgoztak fel. Ezek az ősi eszközök jóval megelőzték az európai számológépek megjelenését és azoknak fejlődését...

Az ókori Ur városának kultúrája

Az ókori Ur városának kultúrája

Cikkem témája az ókori sumér Ur városának politikai jelentősége, kulturális és technikai fejlettsége. Cikkemben először a sumér társadalom kialakulását és felépítését, majd a sumér városállamok közti politikai, gazdasági viszonyokat ismertetem. A következőkben pedig a korabeli sumér vallást vázolom fel. A vallás akkoriban központi szerepet játszott a kulturális életben, ezért tartom fontosnak felvázolni a sumér vallás alapjait. A vallás felvázolása után pedig rátérek a korabeli tudományos eredmények bemutatására. Cikkemben arra keresem a választ, hogy milyen társadalom tudott egy ilyen nagyszerű kultúrát létrehozni? Vizsgálódásom csak érintőlegesen tárgyalja a Kr. e. 2563-2387 közti időszakot, vagyis az úgynevezett első Ur-i- dinasztia tagjainak uralkodását. Ez a dinasztia öt uralkodóból állt. Az első uralkodó Meszanepada (Kr. e. 2563 2524), a fia Aanepada (Kr. e. 2523-2484), majd Aanepada fia Meszkiagnunna (Kr. e. 2483-2448) uralkodása. Utánnuk még két uralkodó Elulu (Kr. e. 2447-2423) és Balulu (Kr. e. 2422-2387) következett. Majd Ur városát az ún. sumér királylista szerint meghódította a szomszédos Awan városa, melyet sémi eredetű Akkádok hódítottak meg, kik nagyon sok kulturális eredményt átvettek a suméroktól. Majd az Akkád Birodalom bukása után az ún. harmadik Ur-i- dinasztia kb. Kr. e. 2112-2004 uralkodását sem részletezem...

Bronzkor

Bronzkor

Bronzkor , nagyjában a Kr. e. 2000-800-ig terjedô idôszak régészeti és mûvelôdéstörténeti elnevezése. A régészeti irodalomban fôleg négy korszakra szokták felosztani, az egyes korszakok kb. 300-300 évet ölelnek fel. Megjelölésükre római számokat használnak ll. a 89. és 90. sz. képmellékletet, a különbözô periódusokat jellemzô leletekkel). Míg az európai rézkultúrák ôshonosak, addig a bronz ismerete idegenbôl származott át. Európába. Az út, amelyen keresztül ez a fontos ötvözet Európába jutott, felderítetlen. Annyit állíthatunk csak bizonyossággal, hogy D.K. Európában találjuk a legrégibb bronzeszközöket, (mediterrán-égéi kultúrkör). Ezen a vidéken fejlôdött naggyá a B. folyamán az elsô nagy európai magaskultúra, a krétai mûveltség. A városok gazdag mûvészete a Közelkelettel, (Mezopotámia, Egyiptom) tart fönn kapcsolatot, az É.-i kultúrákkal alig érintkezik. Evans ásatásai Krétában gazdag palotákat, falfestményeket és mozaikokat tártak fel, (Knossos). A sírok arany-ezüst kincsekben bôvelkednek, (váfiói aranyserleg). Ugyanebben az idôben Európában még primitív fokon álló, igen egyszerû népek laktak. Eszközeiket ugyan részben szintén bronzból készítették, de életszínvonaluk igen alacsony. Földbevájt putrikból és faházakból álló telepeken éltek, gazdasági életformájuk az állattenyésztés és földmûvelés volt...

Nagy Sándor makedón birodalma

Nagy Sándor makedón birodalma

A görögökkel rokon makedón törzsek a Krisztus előtti 12. században még a Hellasz északi határszélein a Dél-albániai Pindos hegységben, a Haliakmón felső folyásánál éltek. Nevüket is ezen tájegységről kapták (Makedónia folyóvölgy hegyei után hegyi emberek) Törzseik közül az Argedaja törzs volt a vezető, mely a Kr.e. 7. századtól argosi telepesek befolyása alá került. A makedónok ekkoriban transzhumáló életmódot folytattak, a mindenkori királyuk volt minden föld tulajdonosa, és a vallási - áldozati - szertartások vezetője. Első nagy uralkodóik egyike volt Perdikkas, a Témenida dinsztia és a főváros Aigai megalapítója. (Aigai jelentése kecske, később címerállat a makedón pénzeken) Később I. Amyntas (Kr.e. 540-495) idején a makedón törzsek dél felé terjeszkedtek, egészen az Olympos folyóig...

Ókor történelme

Ókor történelme

Az ókor az emberiség történelmének az írásbeliség megjelenésétől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig tartó korszaka. Ezt a korszakot az őskor előzi meg és a középkor követi. A linkgyűjtemény az ókort, mint történelmi korszakot ismerteti. Megtalálhatóak benne az ókor jelentősebb birodalmai, mitológiái, vallásai és az olimpia történelme. Cikkek és érdekességek is olvashatóak a gyűjteményben az ókorról és a kórból származó leletekről.

Ókori demokrácia

Ókori demokrácia

A Kr.e. 5. századra az ókori Hellász több poliszában demokratikus rendszer alakult ki. Ez jelentősen különbözött napjaink liberális demokráciáitól, ám mégis előzményüknek tekintik. Az ókori poliszdemokráciák közül a legismertebb az athéni. Kiindulópont: - A Kr.e. 8. századra a görög poliszok túlnépesedtek - a felesleges lakosságot a Földközi- és Fekete-tenger környékén alapított gyarmatvárosokba telepítették - A Kr.e. 8.-6. század között zajló gyarmatosítás következtében fellendült a tengerkereskedelem és a hajózás az anyavárosok és távoli telepeik között - Az árucsere lebonyolítására vertpénzeket kezdtek használni - Átalakult a harcászat is - Korábban a harci kocsisalakulatok alkották a hadseregek fő ütőerejét - bben a korban azonban elterjedt a hoplita (nehézgyalogos) harcmodor - Valamint megnőtt a tengeri flották szerepe. - Ezek a változások jelentősen átrendezték a poliszok társadalmi viszonyait - A vezető réteg, a kiváltságos arisztokrácia társadalmi súlya csökkent - a démosz (köznép, foglalkozásuk szerint: iparosok, kereskedők, parasztok) jelentősége viszont növekedett - hiszen az utóbbiak működtették a gazdaságot és ők szolgáltak nagyobb számban poliszuk hadseregében...

Hirdetés
Szumériak és akkádok

Szumériak és akkádok

ősrégi turáni származásu nép az Eufrát völgyéből, Babilonia területén, amely nemcsak az által nevezetes, hogy a legrégibb eddig ismert kulturának megalapítója, hanem egyúttal az által is, hogy nyelvének gyökszói feltünően megegyeznek különösen a török és a magyar nyelv gyökeivel, valamint nyelvtana is a turáni nyelvek sajátságait mutatja. Az ország északi részét Akkádnak, a déli részét Szumériának nevezték, a nép őshazája azonban a középázsiai fensík. Történelmét a fenmaradt emlékek (ékiratok) alapján körülbelül a Kr. e. 5000. évig kisérhetjük vissza. Eleinte patizi címü papi fejedelmek uralkodnak a nép felett, de már körülbelül Kr. e. 4500. a szirgullai patizik helyébe a szirgullai királyok lépnek. A legnagyobb patizi Gudia volt, aki 3100 körül Élam, Úr és Akkad tartományok fejedelmeit legyőzi és székhelyét Szirgullából Urba helyezi át; építményeket létesít, a szépművészetet s a kereskedelmet hatalmasan pártolja és alatta a vallás is átalakul, mely eredetileg az ég és föld tisztelete és samaizmus volt. Már egyik előde, Úr-Bau alatt, mint az erősen növekvő semita bevándorlás nyomai, mutatkoznak egyes tartományokban semita papkirályok; Kr. e. 2700-2500. már semita királyokkal is találkozunk, akiknek sorozatát azonban 2403-2035. megint tizenegy turáni származásu király szakítja félbe. Azután megszakítás nélkül következnek a semita dinasztiák...

Trójai háború

Trójai háború

A görög hőskorszak mondakörei közül kétségkívül a leghíresebb és legnagyobb hatású volt az, mely a görög hősöknek Troia ellen indított közös hadjáratáról szólott. A mondának, melynek bizonyára van valami historiai magva, de a mely egészen telítve van mythikus elemekkel, első szálait Görögországban kell keresnünk, azon helyeken, a hová a monda a főhősök hazáját helyezte, t. i. az anyaországnak aeolusok, illetőleg achaeusok lakta vidékeire (Thessalia-Hellas, Peloponnesus-Argos). Itt született meg a monda, dallá azonban csak a dór vándorlás okozta mozgalmak és vándorlások után vált a kisázsiai Adoliában és Ioniában, hol folyton bővülve, új meg új szereplőket véve fel, új meg új motivumokkal gazdagodva élt a vándor dalosok (aoidoi) ajkán, míg aztán Homerus egy részükből két egységes compositiójú, világra szóló szépségű hőskölteményt, az Iliast és Odysseát megalkotta. Ezekben a nagy mondakör anyagának csak egy töredéke van felhasználva, de úgy, hogy az Ilias 51, az Odyssea 40 napi cselekményének hátterében ott látjuk az egész nagy mondakört. Troia ostromlásának 10-ik évével foglalkozik az Ilias, az Odysseában Odysseus kalandjai és hazatérése vannak megénekelve; a mondakör többi részét a cyclikusok (l. Epos) énekelték meg. A monda anyaga magában a következő: A háborúnak közvetlen oka az, hogy Paris elrabolta Helenát, a Menelaus feleségét, a király kincseivel együtt...

Tuti menü