Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar történelem képes leírás - Történelem.tlap.hu
részletek »

Magyar történelem - Történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tortenelem.tlap.hu » Magyar történelem
Keresés
Találatok száma - 25 db
1848-49 -es forradalom és szabadságharc

1848-49 -es forradalom és szabadságharc

1848 március 15. - nemzeti ünnep, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc nevezetes eseménye. Oldalunkon betekintést nyerhetsz az akkori események, történelmi elozmények közé, olvashatsz a forradalom idejében keletkezett verseket, böngészhetsz az akkori dalok, nóták, katonadalok között.

1956 október 23.

1956 október 23.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az oldal az 56-os eseményeket, annak előzményeit, az október 23.-i forradalmat, a szabadságharc ismert személyeit, továbbá cikkeket és érdekességeket mutat be a témával kapcsolatban.

A Bethleni konszolidáció

A Bethleni konszolidáció

A Tanácsköztársaság bukásakor a főváros felé nyomuló, megszálló román hadseregen kívül a legfontosabb hazai hatalmi erőcentrum a Szegeden megalakított ellenforradalmi kormány volt. A szegedi kormány hadügyminisztere a Monarchia tengeri flottájának utolsó parancsnoka, Horthy Miklós altengernagy volt. Augusztusra a köréje csoportosuló tisztek segítségével fiatal parasztkatonákból sikerült felállítania egy 30 ezer fős hadsereget, amely Horthyt a Budapesten megalakult kormánnyal szemben az ország erős emberévé tette. Több hónapos tárgyalás után az antant engedélyével Horthy 1919. november 16-án seregével bevonult a fővárosba, amely - szavai szerint - 'megtagadta ezeréves múltját...sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött'. Alig több mint egy héttel később a különböző keresztény és agrárpártok koalíciós kormányt alakítottak a szociáldemokratákkal, amelyet immár az antant is elismert. Az 1920 januárjában tartott választásokat a szociáldemokraták a terror légköre miatt bojkottáltak. Az új nemzetgyűlésben a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) és a Kisgazdapárt került többségbe. A Habsburg-dinasztia trónra való visszatérése az antanthatalmak és a környező országok számára egyaránt elfogadhatatlan volt. A háttéralkuk következtében így 1920. március 1-én Horthyt kormányzóvá választották...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
A Bocskai-felkelés és Európa

A Bocskai-felkelés és Európa

Az eseménytörténetet könnyű felidézni, hiszen eléggé közismert. Bocskai István 1557-ben született erdélyi birtokos nemes, az 1590-es években váradi kapitány. Amikor 1595-ben, a később tizenötévesnek nevezett háború kapcsán Rudolf császár és magyar király szövetséget kötött Báthori Zsigmond erdélyi fejedelemmel, Bocskai ezt lelkesen támogatta - még abban az évben győzelmet is aratott a törökök elleni egyik csatában. A magyarországi Habsburg-uralomnak is lelkes híve volt. Rudolf ennek ellenére bizalmatlan volt vele szemben (kivel szemben nem volt az?), 1662-64 között Prágában tartotta internálva. Közben már 1590-es évek kezdete óta oszmán provokációk következtében folyt a tizenötéves háború. A királyi Magyarországon Rudolf erőteljesen támogatta az ellenreformációt, egy olyan országban, amelynek lakossága többségében protestáns volt. A bécsi abszolutizmus a magyarországi (vagyis mai fogalmaink szerint is magyar) rendeket számos sérelemmel sújtotta. A legkomolyabb összeütközési pont az 1604-ben összehívott országgyűlésen egyrészt az Illésházy István ellen indított per volt...

A Dózsa György vezette parasztfelkelés

A Dózsa György vezette parasztfelkelés

A XV. század második felében Magyarország lakosságát a török közeledése miatti állandó félelem és rettegés töltötte el! Így amikor meghalt V. László, olyan uralkodót akartak trónjukra, aki képes megvédeni a déli határokat a terjeszkedő Oszmán Birodalomtól. A nemesség is és az egyszerű nép is azt gondolták, hogy a nagy törökverő Hunyadi János fia Mátyás ideális választás volna. Az ifjút 1458-ban meg is koronázták, ám hamarosan kiderült: Mátyás nem akar a törökökkel háborúzni, sokkal jobban érdekli a Német-Római császári cím megszerzése. Célja érdekében 1483-ban békét is kötött az oszmánokkal és háborúkba bonyolódott Ausztriában és Csehországban. A költséges hadműveletek miatt magas adókat vetett ki az országra, így a nép elégedetlenkedni kezdett. A közhangulat romlásához társult a nemesség zúgolódása is, amiért Mátyás nem vonta be őket uralkodói döntéseibe. A kétségtelenül népszerűtlen Mátyás idején azonban az ország mégis biztonságban volt egészen 1490-ben bekövetkező haláláig...

Hirdetés
A Horthy-korszak

A Horthy-korszak

Fejezetek: - A konszolidáció útján - A külpolitika mozgásterei - Társadalom, életmód és életviszonyok - Új kormány - régi módszerek (1931) - Változó viszonyok - változó kormány - A Gömbös-kormány programja és belpolitikája - Nagyhatalmi tervek a Duna-medencében - Szövetségesek és ellenfelek - Az 1935. évi választás és következményei - Feladatok és lehetőségek - Konzervatív ellentámadás: a Darányi-kormány - Az európai hatalmi viszonyok átrendeződése - A Darányi-kormány bukása - Kormányváltás a rendszervédelem jegyében - Belpolitikai válság (1938 ősze) - Félbemaradt kísérlet: az Imrédy-kormány - A szélsőjobb szorításában: a Teleki-kormány - Revízió és külpolitika (1938-1939) - A világháború árnyékában (1939-1940) - Területgyarapodás: a második bécsi döntés - A kívülmaradás politikájának kudarca - Belépés a második világháborúba - Külpolitikai útkeresés - A kibontakozás lehetőségei és az antifasiszta ellenzék - Gazdaság, társadalom, életviszonyok - Magyarország német megszállása - Az utolsó esély a háborúból való kiválásra - Az összeomlás

A magyar államalapítás

A magyar államalapítás

A magyarok 902 és 970 között 43 hadjáratot vezettek német, itáliai és balkáni területek felé. Megkönnyítette a hadjáratok sikerét a német területen dúló anarchia, valamint az európai népek számára szokatlan sztyeppei harcmodor is. A nyugati irányú kalandozásoknak a 933-as merseburgi és 955-ös augsburgi kudarc vetett véget, keleten pedig a Balkánon elszenvedett vereség zárta le a további akciók lehetőségét 970-ben. Keresni kellett a békés beilleszkedés módját, úgy kellett megszervezni a társadalmat, hogy rabló hadjáratok nélkül is képes legyen fennmaradni. Ezt a feladatot a 972-től uralkodó Géza (Gyeücsa) fejedelem végezte el...

A magyar ellenforradalom (1919-1920)

A magyar ellenforradalom (1919-1920)

Általánosságban elmondható, hogy Horthy Miklós neve, a szegedi kormány és a Nemzeti Hadsereg cseng csak ismerősen, de a valódi ellenállást szervezőkről, az eredményeket kiverekedőkről - a legjelentősebbeket említve báró Lehár Antal, gróf Sigray Antal -, csak elszigetelten esik szó.

A Rákosi-korszak (1948-1956)

A Rákosi-korszak (1948-1956)

1948-ra a világháborút megnyerő szövetségesek szembekerültek egymással. Szembenállásuk csak konfliktusforrás volt, konkrét háború a két fél között nem robbant ki. Mindkét fél kiépítette a maga szövetségi rendszerét. A Szovjetunió belekényszerítette az általa felszabadított országokat először 1949-ben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához való csatlakozással, majd, miután életbe lépett az osztrák államszerződés, megalakította a Varsói Szerződést, amely legitimálta a Szovjetunió katonai jelenlétét Európában. A kelet-nyugati ellentétek Közép-Európában rövidesen nyílt konfliktusokká váltak. A csehszlovákiai kommunista hatalomátvételre válaszul Nyugat-Európában 1948.03.17-én megkötötték a brüsszeli egyezményt, amely támadás esetén a tagok (Nagy-Britannia, Franciaország, Benelux államok) kölcsönös segítségnyújtását helyezte kilátásba. Mivel a Németország leendő pénzéről folyó tárgyalások eredménytelenek voltak, a nyugati részben önálló pénzt vezettek be. Erre válaszul a szovjetek blokád alá vették Berlint, amely következő év májusáig tartott. Ez vezetett a két német állam megalakulásához: megalakult a nyugati Német Szövetségi Köztársaság és a keleti Német Demokratikus Köztársaság, amely ugye csak a nevében volt demokratikus. A berlini blokád hatására az USA is fontosnak érezte, hogy katonai ereje Európában is jelen legyen...

Hirdetés
A tatárjárás Magyarországon

A tatárjárás Magyarországon

IV. Béla uralkodása elején négy domonkos-rendi szerzetes indult a keleti magyarok fölkeresésére. A négy szerzetes közül csak az egyik, Julianus barát élte túl az utat, aki a Volga középső folyása mentén megtalálta a magyarság Keleten maradt csoportját és hírt hozott a közeledő tatár veszélyről. A kunok fejedelme (Kötöny) a tatár előnyomulás miatt kért és kapott bebocsátást a magyar királytól. Népe azonban megmaradt a nomád állattenyésztés gyakorlata mellett, s a birtokhatárok figyelembe nem vétele miatt hamarosan nagy ellenszenv övezte a kunokat. A tatárok Kijev 1240-es elfoglalása után a Magyar Királyság lerohanását is tervbe vették. Három irányból támadtak (Északi Kárpátokon át, Erdély felől és a Vereckei-hágón átkelve). Az utóbbi útvonalon érkező fősereg a nádor csapatainak szétverésével utat nyitott magának s hamarosan Pest határába ért...

Árpád-kori történelem

Árpád-kori történelem

A 970-es években - a megváltozott bel- és külpolitikai helyzet kényszerítő hatására - Géza nagyfejedelem felismerte a magyarság európai állammá alakulásának lehetőségét és szükségességét. Ennek érdekében felvette a kereszténységet, s elindította az országban a térítést, egyszersmind megkezdte a központi hatalom kiépítését. Külországi háborúra mintegy negyedszázados fejedelemsége alatt alig került sor. A békére törekvő politikáját megerősítették azok a korban egyébként természetes dinasztikus házasságok, melyeket gyermekei kötöttek külföldi uralkodóházak tagjaival. Legidősebb lánya Vitéz Boleszló lengyel fejedelem felesége lett, másik lányát Gavril Radomir bolgár trónörökös vette el. Különösen fontos volt a németekkel való kapcsolat rendezése: fia Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta, feleségül vette Civakodó Henrik bajor herceg lányát, Gizellát, s ezáltal sógorságba került az új bajor herceggel IV. Henrikkel, aki II.Henrik néven lett késôbb német-római császár. Géza harmadik leánya Orseolo Otto velencei dózse felesége lett. Békés kapcsolatok jellemezték a keleti országokkal fenntartott viszonyát - így a kijevi orosz fejedelmekkel, a besenyőkkel (Géza édesanyja egyes vélemények szerint besenyő származású volt), és a bolgárokkal is, akikhez Géza öccse, Mihály házassága egyengette az utat, hiszen ő egy bolgár hercegnőt vett feleségül...

Attila (Kr. u. 406-453)

Attila (Kr. u. 406-453)

A 360-70-es években a Belső-Ázsiából a Volga vidékére nyomuló hunok elől menekülő vizigótok bebocsátást kértek a Római Birodalom területére (376). A Nyugatrómai Birodalom a szakadás után még nyolc évtizedig állt fenn, ez alatt a germán, hun, alán stb. támadások miatt egyre szűkebb határok közé szorult, sorra elveszítette a tartományai feletti fennhatóságát. A gótok 410-ben Alarich vezetésével végigdúlták Itáliát, elfoglalták Rómát is. A hun támadások a 400-as évektől veszélyezették főleg a Keletrómai Birodalom területeit - ezeket hadisarcok fizetésével igyekeztek elhárítani. Bleda (kb. 390-445) hun uralkodó 390 körül született. Ruga unokaöccseként ő követte a trónon. Halála után testvére, Attila vette át a hun nép irányítását. Tizenegy éven át uralkodott, 445-ben bekövetkezett haláláig. Bár a találgatások szerint Attila ölte meg egy vadászaton, halálának körülményeit nem ismerjük biztosan. A középkori krónikák szerint Buda város róla kapta a nevét. Ezért Bleda király alakja a magyar irodalomban Buda néven vált ismertté. (Pl. Arany János Buda halála című költeményében...

Augusztus 20.

Augusztus 20.

Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. Ez az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. A linkgyűjtemény augusztus 20. ünnepét és ennek eredetét, Szent István Királyt, az államalapítást és előzményeit, az ünnepi tűzijátékot, a Szent jobbot, a koronázási ékszereket, I. István megkoronázását továbbá szentté avatását mutatja be.

Az 1222. évi Aranybulla

Az 1222. évi Aranybulla

A Szentháromság és Oszthatatlan Egység nevében. András. Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics és Lodoméria királya, mindörökké. Mivelhogy mind országunk nemeseinek, mind másoknak is Szent István király által elrendelt szabadsága, némely királyoknak a hatalmaskodása folytán, akik olykor saját haragjukat akarták megbosszulni, olykor pedig gonosz emberek hamis tanácsaira hallgattak vagy olyanokéra, akik (csak) saját hasznukat keresték, igen sok dologban kisebbedést szenvedett, ezek a mi nemeseink feleségünket és a mi elődeinknek, az ő királyaiknak felségét kéréseikkel és sok sürgetéssel zaklatták országunk újjáalakítása végett. Mi tehát az ő kéréseiknek mindenben eleget kívánván tenni, ahogy tartozunk különösen pedig mivel közöttünk és őközöttük ezen okból már gyakrabban nem csekély elkeseredésre jutott a dolog, amit, hogy a királyi méltóság teljesebben megőriztessék, illik elkerülni - ez pedig senki más által nem történhetik jobban, mint őáltaluk -, megengedjük mind nekik, mind országunk más embereinek a szent király által engedett szabadságot. És egyéb olyat is, ami országunk állapotának újjáalakítására tartozik, üdvösen rendelünk a következő módon...

Az Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918)

Az Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918)

1867-ben létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. A kiegyezés minden szempontból szorosabb kapcsolatot hozott létre Magyarország és az örökös tartományok (röviden Ausztria) között, mint egy perszonálunió, de sokkal 'lazábbat', mint egy úgynevezett reálunió. A magyar tárgyaló félnek ugyanis sikerült elérnie, hogy nem vezettek be egységes birodalmi törvényhozást. Léteztek úgynevezett közös ügyek: a külügy, a hadügy, az ezekre vonatkozó közös pénzügy, melyeknek közös, birodalmi minisztériumai voltak. Az 1867. évi XII. törvényben és ennek Lajtán túli megfelelőjében, az úgynevezett decemberi alkotmányban bizonyos ügyek nem voltak közvetlenül alárendelve sem a magyar, sem az örökös tartományok országgyűlésének. Ennek kettős oka volt: egyrészt az uralkodó bizonyos döntési jogköröket magának akart fenntartani, másrészt a kiegyezést létrehozó magyar politikusok, de ellenzékük is - hogy a magyar rész önállósága minél teljesebben megmaradjon - olyan közjogi (a két terület kapcsolatát meghatározó) rendszerre törekedett, amelynek nincs központi országgyűlése (azaz teljes birodalmi gyűlése). Így egy olyan intézményi rendszer jött létre, amely nem tartalmazott közös törvényhozói hatalmat, ugyanakkor valamiféle közös végrehajtói hatalommal rendelkezett...

Az őszirózsás forradalom

Az őszirózsás forradalom

918. október 16-án, a képviselőházban Wekerle Sándor miniszterelnök bejelentette lemondását, valamint azt, hogy a Monarchia békét kér a wilsoni elvek alapján. Ezt követően Károlyi, az ellenzékvezére - immár sokadszor - kijelentette, hogy a háborút elvesztettük...

Budapest világvárossá fejlődése

Budapest világvárossá fejlődése

Az 1872. évi VIII. tc.-ben megfogalmazott ipartörvény - amely teljes egészében a liberalizmus jegyében született - felszámolta a céhrendszert. Elrendelte a céhek 3 hónap alatti feloszlatását és a céhvagyon ipartársulatok számára, vagy más ipari célra történő átadását. Az iparosok helyileg vagy regionálisan ipartársulatokat alakíthattak. A társulatokba való belépés azonban nem volt kötelező és senkit sem korlátozhatott az iparűzésben. A tőke működése így szabad utat kapott. A teljesen szabadjára engedő törvény minimális korlátozásokat tartalmazott. Kimondta, hogy minden nagykorú személy jogosult bármely ipar űzésére, ideértve a kereskedelmet is. Az ipar megkezdésének egyedüli előfeltétele a szándék szóban vagy írásban való bejelentése volt az illetékes iparhatóságnál, amelynek három nap állt rendelkezésére, hogy az engedélyt díjtalanul kiadja. Ha ezt nem tette, a kérelmező jogosult volt az iparűzés megkezdésére. Az iparos az iparát helyettes vagy bérlő által is gyakorolhatta. Ez az intézkedés, a szakmailag képzetlen tőkés vállalkozónak teljesen szabad kezet adott a kisipari szakmákban is. Egy helységben egyazon iparengedélyes számára több üzlet tartását, valamint az országban bárhol több fióktelep létesítését is engedélyezte. Egy személy többféle ipart is űzhetett és korlátlan lehetőség nyílt az iparűzők társulására...

Tuti menü