Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Legújabb kor képes leírás - Történelem.tlap.hu
részletek »

Legújabb kor - Történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tortenelem.tlap.hu » Legújabb kor
Keresés
Találatok száma - 5 db
20. század

20. század

Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek. A 20. század az 1901-2000-ig terjedő időszak. A 20. századot tekinthetjük az egészségügyi, szociális, tudományos és technikai fejlődés, valamint a nemzetközi egységesülés korszakának, ugyanakkor megjelölhetjük a példátlan méretű háborúk és népirtások koraként is. A 19. században elkezdődött a termelés és a szolgáltatások gépesítése, a globális kommunikációs hálózatok kiépítése, ami egyre gyorsuló iramban folytatódott a 20. században. Ebben az évszázadban tulajdonképpen megváltozott az élet minden területe és az egész emberi társadalom alapvetően átalakult. A történettudományban használatos a rövid 20. század kifejezés, amely az első világháborútól (1914-1918), illetve az azt lezáró békeszerződésektől (1919-1920) a Szovjetunió vezette szocialista tömb felbomlásáig (1989-1991) terjedő korszakot jelöli...

Az önkényuralom csődje és a kiegyezés

Az önkényuralom csődje és a kiegyezés

Teleki László és Klapka György részvételével, Kossuth Lajos elnökletével megalakult a Magyar Nemzeti Igazgatóság, az emigráns kormány magja. Kis Románia és Szerbia támogatta a magyar emigrációt; Cavour, Piemont miniszterelnöke szintén, mivel végső csapást akart mérni Ausztriára. Kossuth angliai tömeggyűléseken mondott beszédeivel elérte, hogy az angol kormány ígéretet tett, semlegességét akkor is megtartja, ha a háború átterjed Magyarország területére. Az események kulcsa III. Napóleon kezében volt. Ezért ragaszkodott Kossuth ahhoz, hogy Magyarországon csak akkor lehet fölkelés, ha földünkre francia csapatok lépnek. Hiába alakult meg azonban a magyar légió, III. Napóleon a solferinói győzelem után (1859), Cavourt és a magyarokat egyaránt becsapva, sebtében fegyverszünetet kötött...

Huszadik század

Huszadik század

Történelem jelenidőben: az oldalon cikkeket olvashatunk a huszadik századról, megismerhetjük a század fontosabb eseményeit valamint olvashatunk az első és második világháborúról és a tudomány-technikai fejlódésekről is.

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Legújabb kor bölcselete

Legújabb kor bölcselete

legújabb kor bölcselete: a filozófia történetének 1850-től napjainkig terjedő korszaka. - 1. Ált. előzmények. 1850 k. realisztikusabb életszemlélet váltotta föl a romantika szellemét, s ez a fil-ban is éreztette hatását: az iparosodás, a gazd. és társad. élet változásai, a tud-ok, a természetről és emberi életről szerzett, s hirtelen hatalmassá vált tudás alapján a fil. létjogosultságát is kétségbe vonták. Mivel a német idealizmus módszere és rendszere nem volt megfelelő a tapasztalati ismeretek bölcseleti feldolgozására, eluralkodott a nézet, hogy az ember életének eligazításához, alakításához elégséges a tények ismerete (pozitivizmus); a filozofálás irreális világba viszi az ember gondolkodását, s akadályozza tettereje kifejtését. A gyakorlat jelentőségének tudata háttérbe szorította az elmélet értékét (elmélet és gyakorlat). - Hamarosan azonban nyilvánvaló lett, hogy fil., világnézeti elvek és szempontok nélkül a szaktud-ok nem képesek módszer- és rendszertani elvek kidolgozására. A tud-os értékű ismeret ugyanis minden ter-en a tapasztalati adatok tudatos módszerrel történő, tervszerű rendezésével, értékelésével s egybefoglalásával alakul ki...

Magyarország a XX. században

Magyarország a XX. században

Kevés olyan eseménye van az újkori magyar történelemnek, amely annyi vitát provokált, annyi egymástól gyökeresen eltérő értékelést hozott volna a felszínre, mint az 1867. évi kiegyezés. Az esemény politikai jelentése elsősorban abban állt, hogy - az udvar és a két birodalomrész kapcsolatának újraszabályozásán túl - visszaállította Magyarországon az alkotmányos jogállamiság alapjait. Ezzel nem lebecsülendő konszolidációs hatást is gyakorolt: a birodalom keleti részében végre megszűnt az a sok energiát és erőforrást felemésztő, hadiállapotszerű helyzet, amely az állam, illetve az azt megtestesítő udvar és a magyar társadalom között 1849 óta fennállt. Az 1867. június 8-án megrendezett koronázás után Ferenc József a magyar alkotmányos tradícióknak is megfelelve lett az ország törvényesen megválasztott királya. Törvényességét ettől fogva nem lehetett kétségbe vonni. A kiegyezés azonban több volt ennél: egyszerre kívánta lezárni a modernizációs útkeresésnek még az 1830-as évek elején kibontakozó folyamatát, s egyúttal új távlatokat nyitni a hazai polgárosodás számára. 1867 igazi jelentősége tehát nem annyira közjogi tartalmában, hanem sokkal inkább társadalmi körülményeiben és következményeiben kereshető...

Tuti menü