Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Középkor képes leírás - Történelem.tlap.hu
részletek »

Középkor - Történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tortenelem.tlap.hu » Középkor
Keresés
Találatok száma - 11 db
A középkor

A középkor

Az oldal az alábbi főbb témakörökkel foglalkozik: történeti kronológia, bölcseleti-filozófia háttér - Memoriterek, a korszak irodalomképe, társművészetek és szentenciák, szállóigék, memoriterek. Ezen az oldalon az irodalom szemszögéből mutatják be a középkort.

A középkor mindennapjai

A középkor mindennapjai

A lovagok elsősorban a hűbéres viszonyban kialakult magatartásformákból merítették eszményeiket. A hűbérúr bőkezűsége, oltalmazásra mindig kész viselkedése, az uradalom igazgatásában kiérlelt bölcsessége példaként lebegett mindannyijuk szeme előtt. A hűbéres alázata, készsége a segítségnyújtásra úgyszintén befolyásolta gondolkozásukat. A lovagok jellemzői közé tartozott a fájdalom, az esetleges elgyengülés álcázása is. Mindezek mellett termékeny hatást gyakorolt a lovagi jellemre a szerzetesi élet is. Az egyházi tanítás azt sugallta, hogy a szerzetesek és a lovagok tevékenysége sok rokon vonást mutat: a szerzetesek imájukkal, a lovagok a gyengék és a védtelenek gyámolításával és a hittérítéssel küzdenek a társadalom fennmaradásáért. Azaz mindannyian harcosok...

A középkori uradalmi rendszer, a természeti gazdálkodás

A középkori uradalmi rendszer, a természeti gazdálkodás

A hűbériség a király és a földesurak, valamint a nagyobb és kisebb földbirtokosok közötti kapcsolatot jelentette. Ettől meg kell különböztetnünk az uradalmi rendszert, amely a földesúr és a földesúr birtokán élő alattvalók közötti viszonyt határozta meg a kora középkorban. A hűbéri rendszer kiformálódása felbomlasztotta és átalakította a germán társadalmak alapvető rendjét. A társadalmi egyenlőtlenség már nem a szabadok és a szolgák közötti különbséget jelentette, hanem az új nemesség és a harcértékét vesztett, szabadságát fokozatosan elvesztő parasztság ellentétét. Az új földbirtokos nemesség a parasztokat függő helyzetbe kényszerítette, gyakorlatilag 'szolgájává' tette, a volt szolgák pedig szolgarendűek maradtak. A kora középkorban mind a királyok, mind a megadományozott egyházi és világi birtokosok uradalmaikon éltek. Az uradalom nagy kiterjedésű földbirtok volt falvak tucatjaival, azok lakosságával, a hozzá tartozó hatalmas földekkel, erdőkkel, és legelőkkel. Az uradalom központja a megerősített udvarház volt, itt élt a földbirtokos és családja, a katonai kíséret és a szolgaszemélyzet. Ezek az udvarházak lettek a későbbi várak alapjai, amely azt bizonyítja, hogy az uradalmak nem csupán gazdasági feladatotokat láttak el, hanem egy-egy terület hatalmi-politikai központjai is voltak...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
A középkori város

A középkori város

A középkori városok külső képe más volt, mint a mai városoké. Rendszerint magas fa-, gyakrabban kőtornyokkal és erős kapukkal ellátott kőfalak vették körül őket, s a falak előtt mély árkok húzódtak. Így védekeztek a feudális urak és más ellenséges támadások ellen. A középkori várost övező falak, azonban az idők folyamán olyan szűkké váltak, s nem tudták befogadni az összes városi építményt. Ezért a falakon kívül lassanként létrejöttek az alsóvárosok, amelyekben elsősorban iparosok laktak, mégpedig gyakran úgy, hogy egy szakma művelői egy utcába tömörültek. Így jöttek létre a kovácsok, a fegyverkovácsok, az ácsok, a takácsok, stb. utcái. Az alsóvárosokat aztán újabb falakkal, erődítményekkel vették körül. Mivel a falak akadályozták a város terjeszkedését, az utcák rendkívül szűkek voltak, s mert a házak emeleteit gyakran lépcsőzetesen előreugróra építették, az utca két oldalán épült házak tetőzete majdnem összeért. A szűk és görbe utcák mélyére alig hatolt be a napsugár. A kisebb állatok, kecskék, juhok, disznók a városon belül legeltek. A disznók kitűnő táplálékra találtak az utcákra kidobott szemétben, ételmaradékban. Az egészségtelen körülmények között gyorsan terjedt a városokban a járvány, pusztított a tűzvész...

Bizánc

Bizánc

A római birodalmat 395-ben Theodosius császár felosztja fiai között. Míg a nyugati elbukik, a keleti első fénykorát Justiniánus idején éli (VI. század). A birodalom a Balkán félszigeten és az Itália több részére kiterjedő, a keleti gótoktól visszafoglalt Ravenna székhellyel alakított tartományon, helytartóságon kívül Kisázsiát, Szíriát, Egyiptomot, Észak-Afrika partvidékét, Dél-Spanyolországot és Szicíliát foglalta magába. 1453-ban a törökök elfoglalják Konstantinápolyt és megdöntik a bizánci császárságot. A bizánci muvészet szerepe: közvetítette az antik és a keleti hagyományokat valamint új formai és ikonográfiai típusok forrása volt...

Dzingisz Kán

Dzingisz Kán

Jiszügej mongol vezér legidősebb fia volt. Kilenc éves volt, amikor apját megmérgezték a tatárok, sanyarú ifjúságának számlájára is írják későbbi kegyetlenkedéseit. Amikor feleségét elrabolták, a szomszédos törzs fejével, Togril Ong kánnal, s annak hadvezérével, gyermekkori barátjával, Dzsamukával szövetkezett, s hadba indult. A csaták során sokat tanult, megismerkedett a hadvezetés jelentőségével, és tanulmányozta a hadszervezést is. A széttagolt törzsek egyesítését követően Dzsingisz kánnak hívták, nevének jelentése egyetemes vagy jogos vezér...

Feudalizmus

Feudalizmus

A történelem - különösen az európai történelem - egyik alapvető gazd.-társ. formája. Klasszikus formájában a rabszolgatartó társ. bomlásával jött létre, amikor a csupán termelési eszköznek tekintett rabszolgák áttértek arra a termelési módra, amely érdekeltségüket biztosította: a termelt javak egy részét a termelőnél hagyta. Kialakulását az V-X. sz. közötti fél évezredre tehetjük. Alapját a kiváltságos osztály kezében összpontosuló földbirtokok magántulajdona képezte, amelyen a jobbágyok termeltek, s terményeik egy részét be kellett szolgáltatniuk, illetve munkával, később pénzzel kellett fizetniük az általuk művelt földdarabért. Így jött létre a feudalizmus két alapvető osztálya, a földesurak és jobbágyok osztálya, s az előbbi uralmát biztosító állam és az egyház, amely a jobbágyi szolgáltatásokból a földesúrhoz hasonlóan részesült. Ezek a szolgáltatások országonként és időszakonként változtak. A feudalizmus csúcsán a világi (legfőbb: a király) és egyházi méltóságok (legfőbb a pápa és a bíborosok) álltak, a rendszer mélyen tagozódott; különösen Nyugat-Európában a feudális függőség hosszú sorát hozta létre...

Keresztes háborúk

Keresztes háborúk

A weblap alaposságra törekszik, de be kell vallanom, hogy egy jó szándékú műkedvelő vagyok. Egyaránt használom az európai és muzulmán szerzők műveit a szöveghez. 1071: Augusztus 19. Manzikertnél Alp Arszlan seregei meglepik és megverik a bizánci hadakat. A török Atsziz Ibn Abak elfoglalja Jeruzsálemet és Palesztínát egész Aszkalonig az araboktól. 1073: Roussel de Bailleul-féle zsoldos állam. A bizánciak csak Szulejmán beavatkozásával győzik csak le őt. 1075: Atsziz ibn Abak Tutus szeldzsuk herceg segítségével Damaszkusz mellett megveri az arabokat. 1076: Jeruzsálemet néhány hónapra kezükbe kaparintják a Fátimidák. 1078: Nikephorosz Botaniatész anatóliai lázadása. Török zsoldosokat helyez el az elfoglalt városokba (Küzikosz, Nikaia, Nikomédia, Khalkedon, Khrüszopolisz). Majd bevonul Konstantinápolyba és császárnak kiáltja ki magát. 1079: Fellázad Niképhorosz Brüenniosz és Baszilakiosz Alexiosz, de mindkettőjüket Alexiosz Komnénosz veri le török segítséggel. Atsziz halálával Tutus kialakítja Szíriai szultánátusát. 1081: Májusban Giuscard Róbert partra száll Avlonánál és megindul Dürrhakhion ellen. Fellázad Niképhorosz Melisszénosz, az ázsiai hadak főparancsnoka, de vereséget szenved. Török szövetségese, Szulejmán viszon többé nem vonul ki az elfoglalt városokból (Nikaia). Alexiosz Komnénosz fellázad és császárrá kiáltja ki magát...

Középkori Európa

Középkori Európa

A Clunyi reform: A X-XI. században elterjedt a szenteknek, az ereklyéknek tisztelete. Zarándokutak épültek. Az embereknek nem felelt meg az elvilágiasodott egyház, reformmozgalom indult Clunyi bencés kolostorából. A pápaság a reformok élén: A XI. században került sor a világi papság reformjára. Felléptek a szimónia ellen a papai nőtlenség követelésével. A római pápa a XI. század végére megszerezte a nyugati kereszténység vezetését, kivívta a világi hatalomtól való függetlenségét. Az 1059-es lateráni zsinat megtiltotta a világi invesztitúrát. Kimondták, hogy a pápát ezentúl a bíborosoknak kell megválasztaniuk. VII. Gergely politikai követeléseket is megfogalmazott, kizárólagos vezető szerepet a pápaságnak a római katolikus egyházon belül, felsőbbséget a világi hatalommal szemben. A német-római császárság a XI. században: A Németrómai Birodalom Európa legnagyobb és legerősebb állama volt. A császárok meg tudták őrizni a központi hatalom tekintélyét. Az egyházi reformokat, míg azok a hitéletet érintették, a császárság támogatta. Az invesztitúra jelentős hatalom volt. A császár elutasította a pápaság követeléseit...

Hirdetés
Középkori művészet

Középkori művészet

Középkori művészet alatt Európa i. sz. 476-tól kb. 1500-ig terjedő időszakának művészetét értjük. Bár az Európán kívüli területeknek (India, Kína, Japán, Amerika) is megvolt a maga középkora, ezeket az Európa-centrikus szakirodalom külön tárgyalja, többnyire az ott uralkodó dinasztiák szerint. A középkori művészet gyűjtőfogalma alá tartozik a népvándorláskor, a Karoling-kor, az Ottó-kor művészete, a romanika és a gótika stílusáramlatai, illetve a reneszánsz művészet kezdete és a későközépkori művészet is. Az Európával határos területek, mint Észak-Afrika vagy a korban virágzó Bizánci Birodalom és az iszlám vallás által meghódított területek szintén kívül esnek a középkori művészet tárgyalásán. Holott ezekkel nagyon is szorosan összefüggnek, az okot talán a medievisztika és a bizantinológia elkülönülésében lehet keresni. Nagyban hatott az iszlám kultúrája is, nem beszélve arról, hogy a népvándorlás kori művészet nem érthető a bronzkori sztyeppei kultúrák nélkül. A művészettörténeti oktatásban gyakori, hogy a romanika előtti irányzatokat preromanika névvel illetik, ezután a romanikát, a gótikát majd a reneszánszt tanítják. A középkori művészet azonban ennél sokkal szervesebb egység...

Viking történelem

Viking történelem

A Skandináviából származó vikingek korának kezdete pontosan meghatározható: az első nagy visszhangot kiváltó támadás a lindisfarne-i kolostor ellen, 793. június 8-án történt. A végét már nem lehet egy adott eseményhez kötni, de nagyjából egybeesett a kereszténység felvételének lezárultával, a 11. század végén. Az e két időpont között eltelt három évszázadban a viking harcosok rettegésben tartották egész Nyugat- és Dél-Európát, meghódították Anglia és Írország nagy részét, Normandiában megalapították a hercegséget, a mai Oroszország területén pedig a rusz államot. Elfoglalták Izlandot, felfedezték és gyarmatosították Grönlandot, és egy rövid időre letelepedtek Észak-Amerikában. A vikingek a 8. századtól kezdve nagy számban hagyták el szülőföldjüket, és szálltak tengerre. Ennek számos tényező állhatott a hátterében. Először a túlnépesedést szokták említeni, aminek oka a skandinávok között szokásos poligámia, többnejűség, az ágyasok, szeretők tartása lehetett. Egy apának az adott okot a büszkeségre, ha minél több fiat nemzett. Ennek ellenére a skandinávok erősen ragaszkodtak az elsőszülöttségi rendszerhez, ami szerint mindig a legidősebb fiú a kizárólagos örökös. A többieknek, ha elégedetlenek voltak helyzetükkel, karddal és ravaszsággal kellett hírnevet, vagyont szerezniük, és egy befolyásos szövetségest, aki segíthetett erővel alátámasztani követeléseiket...

Tuti menü