Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Történelem linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Történelem képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: tortenelem.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 157 db
1848-49 -es forradalom és szabadságharc

1848-49 -es forradalom és szabadságharc

1848 március 15. - nemzeti ünnep, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc nevezetes eseménye. Oldalunkon betekintést nyerhetsz az akkori események, történelmi elozmények közé, olvashatsz a forradalom idejében keletkezett verseket, böngészhetsz az akkori dalok, nóták, katonadalok között.

1956 október 23.

1956 október 23.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az oldal az 56-os eseményeket, annak előzményeit, az október 23.-i forradalmat, a szabadságharc ismert személyeit, továbbá cikkeket és érdekességeket mutat be a témával kapcsolatban.

20. század

20. század

Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek. A 20. század az 1901-2000-ig terjedő időszak. A 20. századot tekinthetjük az egészségügyi, szociális, tudományos és technikai fejlődés, valamint a nemzetközi egységesülés korszakának, ugyanakkor megjelölhetjük a példátlan méretű háborúk és népirtások koraként is. A 19. században elkezdődött a termelés és a szolgáltatások gépesítése, a globális kommunikációs hálózatok kiépítése, ami egyre gyorsuló iramban folytatódott a 20. században. Ebben az évszázadban tulajdonképpen megváltozott az élet minden területe és az egész emberi társadalom alapvetően átalakult. A történettudományban használatos a rövid 20. század kifejezés, amely az első világháborútól (1914-1918), illetve az azt lezáró békeszerződésektől (1919-1920) a Szovjetunió vezette szocialista tömb felbomlásáig (1989-1991) terjedő korszakot jelöli...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
A Bethleni konszolidáció

A Bethleni konszolidáció

A Tanácsköztársaság bukásakor a főváros felé nyomuló, megszálló román hadseregen kívül a legfontosabb hazai hatalmi erőcentrum a Szegeden megalakított ellenforradalmi kormány volt. A szegedi kormány hadügyminisztere a Monarchia tengeri flottájának utolsó parancsnoka, Horthy Miklós altengernagy volt. Augusztusra a köréje csoportosuló tisztek segítségével fiatal parasztkatonákból sikerült felállítania egy 30 ezer fős hadsereget, amely Horthyt a Budapesten megalakult kormánnyal szemben az ország erős emberévé tette. Több hónapos tárgyalás után az antant engedélyével Horthy 1919. november 16-án seregével bevonult a fővárosba, amely - szavai szerint - 'megtagadta ezeréves múltját...sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött'. Alig több mint egy héttel később a különböző keresztény és agrárpártok koalíciós kormányt alakítottak a szociáldemokratákkal, amelyet immár az antant is elismert. Az 1920 januárjában tartott választásokat a szociáldemokraták a terror légköre miatt bojkottáltak. Az új nemzetgyűlésben a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) és a Kisgazdapárt került többségbe. A Habsburg-dinasztia trónra való visszatérése az antanthatalmak és a környező országok számára egyaránt elfogadhatatlan volt. A háttéralkuk következtében így 1920. március 1-én Horthyt kormányzóvá választották...

A Bocskai-felkelés és Európa

A Bocskai-felkelés és Európa

Az eseménytörténetet könnyű felidézni, hiszen eléggé közismert. Bocskai István 1557-ben született erdélyi birtokos nemes, az 1590-es években váradi kapitány. Amikor 1595-ben, a később tizenötévesnek nevezett háború kapcsán Rudolf császár és magyar király szövetséget kötött Báthori Zsigmond erdélyi fejedelemmel, Bocskai ezt lelkesen támogatta - még abban az évben győzelmet is aratott a törökök elleni egyik csatában. A magyarországi Habsburg-uralomnak is lelkes híve volt. Rudolf ennek ellenére bizalmatlan volt vele szemben (kivel szemben nem volt az?), 1662-64 között Prágában tartotta internálva. Közben már 1590-es évek kezdete óta oszmán provokációk következtében folyt a tizenötéves háború. A királyi Magyarországon Rudolf erőteljesen támogatta az ellenreformációt, egy olyan országban, amelynek lakossága többségében protestáns volt. A bécsi abszolutizmus a magyarországi (vagyis mai fogalmaink szerint is magyar) rendeket számos sérelemmel sújtotta. A legkomolyabb összeütközési pont az 1604-ben összehívott országgyűlésen egyrészt az Illésházy István ellen indított per volt...

A Dózsa György vezette parasztfelkelés

A Dózsa György vezette parasztfelkelés

A XV. század második felében Magyarország lakosságát a török közeledése miatti állandó félelem és rettegés töltötte el! Így amikor meghalt V. László, olyan uralkodót akartak trónjukra, aki képes megvédeni a déli határokat a terjeszkedő Oszmán Birodalomtól. A nemesség is és az egyszerű nép is azt gondolták, hogy a nagy törökverő Hunyadi János fia Mátyás ideális választás volna. Az ifjút 1458-ban meg is koronázták, ám hamarosan kiderült: Mátyás nem akar a törökökkel háborúzni, sokkal jobban érdekli a Német-Római császári cím megszerzése. Célja érdekében 1483-ban békét is kötött az oszmánokkal és háborúkba bonyolódott Ausztriában és Csehországban. A költséges hadműveletek miatt magas adókat vetett ki az országra, így a nép elégedetlenkedni kezdett. A közhangulat romlásához társult a nemesség zúgolódása is, amiért Mátyás nem vonta be őket uralkodói döntéseibe. A kétségtelenül népszerűtlen Mátyás idején azonban az ország mégis biztonságban volt egészen 1490-ben bekövetkező haláláig...

A görög-perzsa háborúk

A görög-perzsa háborúk

I.e. VII-VI. században a Perzsa Birodalom nyugati terjeszkedése következtében elérte Kis-Ázsia partjait. Leigázta az ott élő ión városokat, akik Kis-Ázsia nyugati partjain élő görögök voltak. Perzsák célja, az Égei -medence, a görög föld meghódítása volt, hogy ezzel gazdasági hatalmát növelje, hiszen ez a térség gazdasági és kereskedelmi szempontból óriási jelentősséggel bírt. A közvetlen támadásra ürügyként szolgált, hogy Athén segítette az iónokat a perzsák ellen harcukban. Így I. Dareiosz i.e. 492-ben hajóhadat küldött Athén ellen, amit egy tengeri vihar elpusztított. Rá két évre újabb hajók indultak Attika felé, a sereggel együtt érkezett a haddal Peiszisztratos egyik fia, akit a hatalomától megfosztottak Athénba, s aki most uralomra akart törni. A harcok kibontakozása: Athénnak külső segítség nélkül kellett szembeszállnia a perzsa túlerővel, Marathón mellett, i.e. 490-ben. Miltiadész vezetésével. A csata görög győzelemmel végződik, ami Miltiadész sztratégosz újszerű haditechnikájának köszönhettek. Az athéni hoplitákat futólépésben indította el a perzsa sereg ellen ( A két sereg közt mintegy nyolc stadion volt a távolság. - Herodotosz), hogy aláfussonak a nyílzápornak és meglepetés szerűen lerohanják a perzsákat...

A Holokauszt Magyarországon

A Holokauszt Magyarországon

On-line adatbázis magyarul és angolul: A budapesti zsidó segélyszervezet, a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) munkatársai 1945-1946-ban a magyar holokauszt mintegy 5000 túlélőjének személyes történetét rögzítették. Honlapunkon több mint 3500 jegyzőkönyv teljes (zömében magyar nyelvű) szövege és szkennelt képe található meg. Jelenleg ez a világ legnagyobb on-line adatbázisa, ami a holokauszt túlélőinek visszaemlékezéseit tartalmazza. 2006-ban megkezdtük az adatbázisban lévő jegyzőkönyvek szövegének angolra fordítását. A keresők: Az általános és az összetett keresőprogramok segítségével a kollekcióban szereplő bármilyen adat (földrajzi és személynevek, dátumok vagy akármely tetszőleges magyar vagy angol szó) kereshető. A tematikus kereső a holokauszt történetének fontosabb aspektusai alapján kategorizálja a jegyzőkönyveket. Oktatás, ismeretterjesztés: A túlélők és az egyes zsidó közösségek sorsa, valamint a magyar holokauszt eseményei iránt érdeklődők (közép- és a felsőfokú oktatásban résztvevő pedagógusok és diákok, tudományos kutatók) számára mintegy 30, a visszaemlékezésekre épülő történeti és szociológiai elemzés készült. A rövid, képekkel, táblázatokkal, térképekkel kiegészített tematikus tanulmányok a magyar zsidóság tragédiájának könnyebb megismerését, megértését és iskolai feldolgozását hivatottak elősegíteni...

A honfoglalás

A honfoglalás

Honfoglaláson a magyar népnek Etelközből a Kárpát-medencébe való beköltözését értjük. E kései 'népvándorlás' történelmi jelentősége abban áll, hogy a megváltozott körülmények révén a magyar nép gazdasági és társadalmi fejlődését meggyorsította, és a feudális jellegű államszervezés előfeltételeit megteremtette. A magyar honfoglalás képe a legtöbbek előtt úgy él, ahogy azt 1200 körül Anonymus elképzelte és leírta. Árpád fejedelem vezérei élén, Szkitiából, a vereckei úton bevonul és apró részfejedelmekkel vívott diadalmas csaták után elfoglalja ősének, Attilának örökét. Ez az elbeszélés 300 évvel az események után, 1200 körül készült, Anonymusnak pedig nem állott rendelkezésére szemtanú leírása a honfoglalás menetéről, csupán egy 900 körüli nyugati évkönyvíró, Regino szűkszavú feljegyzéseit ismerte. Oesta Ilungaroruma a műfaj sajátosságaiból következően nem is akart oknyomozó történet lenni, hanem regényes elbeszélés az ősök dicső tetteiről. Anonymus a királyi udvarban forgolódó főuraktól megtudta ugyan, hogy kit tartottak honfoglaló ősüknek, s melyik volt i birtokuk, egy-egy igric pedig még az ő korában is regélt a kalandozó vezérek dicsőségéről, de ezen túlmenően a magyar honfoglalás történetét az 1200 körűl 11 földrajzi, néprajzi és politikai viszonyok visszavetítésével és helynévmagyarázatokból kigondolt epizódokhoz igazodva írta le...

Hirdetés
A honfoglalás kori társadalom

A honfoglalás kori társadalom

A honfoglalás kori magyar társadalom törzsi szervezetben élt. A törzsek apajogú nemzetségekből és nagycsaládokból épültek fel. A nép egésze hét törzsre oszlott: Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi. A törzsnevek közül csak az első kettő finnugor, a többi ótörök eredetű, de ez nem jelent feltétlenül hasonló etnikai származást is. A hetes tagoltság nem vérségi leszármazás útján keletkezett, hanem mesterséges képződmény volt: a törzsek száma összefüggött a hadrenddel, amelyet a derékhad mellett három-három részből álló jobb- és balszárny alkotott. A mesterséges beosztást bizonyítja, hogy a Kürt és a Gyarmat törzseket tudatosan egyesítették. A hét törzshöz csatlakozott a kabarok három törzse, amelyet szintén egy törzsbe szerveztek, feladatuk valószínűleg a határvédelem volt. Minden törzsnek saját szállásterülete volt, de hogy az egyes törzseké mely területre esett, ma sem tudjuk pontosan...

A Horthy-korszak

A Horthy-korszak

Fejezetek: - A konszolidáció útján - A külpolitika mozgásterei - Társadalom, életmód és életviszonyok - Új kormány - régi módszerek (1931) - Változó viszonyok - változó kormány - A Gömbös-kormány programja és belpolitikája - Nagyhatalmi tervek a Duna-medencében - Szövetségesek és ellenfelek - Az 1935. évi választás és következményei - Feladatok és lehetőségek - Konzervatív ellentámadás: a Darányi-kormány - Az európai hatalmi viszonyok átrendeződése - A Darányi-kormány bukása - Kormányváltás a rendszervédelem jegyében - Belpolitikai válság (1938 ősze) - Félbemaradt kísérlet: az Imrédy-kormány - A szélsőjobb szorításában: a Teleki-kormány - Revízió és külpolitika (1938-1939) - A világháború árnyékában (1939-1940) - Területgyarapodás: a második bécsi döntés - A kívülmaradás politikájának kudarca - Belépés a második világháborúba - Külpolitikai útkeresés - A kibontakozás lehetőségei és az antifasiszta ellenzék - Gazdaság, társadalom, életviszonyok - Magyarország német megszállása - Az utolsó esély a háborúból való kiválásra - Az összeomlás

A II. világháború egyetemes története

A II. világháború egyetemes története

Az 1939 és 1945 közt tartó második világháború volt az emberiség történetének legpusztítóbb háborúja, mely a világ három kontinensén összesen 72 millió halálos áldozatot követelt. (Ebből 50 millióan Európában estek áldozatául a harcoknak, üldöztetéseknek, holokausztnak és nélkülözéseknek.) Összehasonlításképp: a második legpusztítóbb időszakban, az első világháborúban 15 millióan, a harmadik helyen álló Napóleoni háborúkban pedig 3,5 millióan haltak meg. Előzmények: Az első világháborút (1914-1918) lezáró párizsi békerendszer rendelkezései csalódottsággal és elégedetlenséggel töltötték el mind a vesztes Németország, mind a győztes Olaszország és Japán népét. Olaszország az első világháború második évében, 1915-ben állt át az antant oldalára, miután titkos ígéreteket kapott a nyugati hatalmaktól arra vonatkozóan, hogy a háború befejezése után megkapja Ausztriától Dél-Tirolt, az Isztria félszigetet, Trieszt városát, Dalmáciát, illetve megtarthatja afrikai gyarmatait. A béke valóban ki is mondta a leírt területek Olaszországhoz kerülését, ám Dalmácia (Zára kivételével) és az afrikai gyarmatok nagy része nem maradt meg birtokukban...

A kelet ókori népeinek története

A kelet ókori népeinek története

A legelső egyiptomi utazó, kinek utleirása ránk maradt, halikarnassosi Herodotos, azt a benyomást, melyet ez a csodák országa reá gyakorolt, ebben az egyetlen, sokat idézett mondatban foglalta össze: Egyiptom a Nílus ajándéka. [1 Herodotos. II. 7.] Egyiptom nem egyéb, mint a pusztán végignyúló termőföldszalag, a folyam partjai mellett hosszában elterülő oáz, melyet a tenyészethez szükséges nedvességgel is állandóan a folyó lát el. A ki el akarja képzelni, hogy milyenné válhatnék ez az ország, ha valami véletlen eset megfosztaná az ő tápláló erétől, legalacsonyabb vizállás idejében, a nyári napforduló előtt egy hónappal kell megnéznie. Ekkor a Nilus szokott szélességének majdnem felére szorul össze partjai között, zavaros, iszappal kevert, lomha vize alig látszik, hogy valamely irányban folynék. Terjedelmes zátonyok vagy összerepedezett, a nap hevétől teljesen kiaszott fekete sártömegek alkotják a folyam partmellékeit. Azontúl minden csupa homok és sivár terméketlenség, mert a khamszin, ez a homokkal terhes szél negyven napig majdnem szakadatlanul fúj és zúdítja terhét a kiaszott völgybe. A fák törzsei és ágai fel-feltűnnek imitt-amott a poros és vakítóan izzó levegőn keresztül, de leveleiket oly vastag porréteg borítja, hogy távolról meg sem lehet különböztetni az őket környező homoktól...

A kettős honfoglalás elmélete

A kettős honfoglalás elmélete

'Árpád magyarjai a honfoglaláskor itt már magyar népet találtak. Ezek az onogurok (3. avar-hullám -griffes-indás kultúra), akik 670 táján árasztották el hatalmas tömegeikkel a Kárpát-medencét...9. sz. végi bejövetelkor, Árpád vezetésével egy alapvetõen török népesség telepedett le. E két népcsoport összeolvadásából született meg a magyar nép László Gyula elmélete szerint...

A középkor

A középkor

Az oldal az alábbi főbb témakörökkel foglalkozik: történeti kronológia, bölcseleti-filozófia háttér - Memoriterek, a korszak irodalomképe, társművészetek és szentenciák, szállóigék, memoriterek. Ezen az oldalon az irodalom szemszögéből mutatják be a középkort.

A középkor mindennapjai

A középkor mindennapjai

A lovagok elsősorban a hűbéres viszonyban kialakult magatartásformákból merítették eszményeiket. A hűbérúr bőkezűsége, oltalmazásra mindig kész viselkedése, az uradalom igazgatásában kiérlelt bölcsessége példaként lebegett mindannyijuk szeme előtt. A hűbéres alázata, készsége a segítségnyújtásra úgyszintén befolyásolta gondolkozásukat. A lovagok jellemzői közé tartozott a fájdalom, az esetleges elgyengülés álcázása is. Mindezek mellett termékeny hatást gyakorolt a lovagi jellemre a szerzetesi élet is. Az egyházi tanítás azt sugallta, hogy a szerzetesek és a lovagok tevékenysége sok rokon vonást mutat: a szerzetesek imájukkal, a lovagok a gyengék és a védtelenek gyámolításával és a hittérítéssel küzdenek a társadalom fennmaradásáért. Azaz mindannyian harcosok...

A középkori uradalmi rendszer, a természeti gazdálkodás

A középkori uradalmi rendszer, a természeti gazdálkodás

A hűbériség a király és a földesurak, valamint a nagyobb és kisebb földbirtokosok közötti kapcsolatot jelentette. Ettől meg kell különböztetnünk az uradalmi rendszert, amely a földesúr és a földesúr birtokán élő alattvalók közötti viszonyt határozta meg a kora középkorban. A hűbéri rendszer kiformálódása felbomlasztotta és átalakította a germán társadalmak alapvető rendjét. A társadalmi egyenlőtlenség már nem a szabadok és a szolgák közötti különbséget jelentette, hanem az új nemesség és a harcértékét vesztett, szabadságát fokozatosan elvesztő parasztság ellentétét. Az új földbirtokos nemesség a parasztokat függő helyzetbe kényszerítette, gyakorlatilag 'szolgájává' tette, a volt szolgák pedig szolgarendűek maradtak. A kora középkorban mind a királyok, mind a megadományozott egyházi és világi birtokosok uradalmaikon éltek. Az uradalom nagy kiterjedésű földbirtok volt falvak tucatjaival, azok lakosságával, a hozzá tartozó hatalmas földekkel, erdőkkel, és legelőkkel. Az uradalom központja a megerősített udvarház volt, itt élt a földbirtokos és családja, a katonai kíséret és a szolgaszemélyzet. Ezek az udvarházak lettek a későbbi várak alapjai, amely azt bizonyítja, hogy az uradalmak nem csupán gazdasági feladatotokat láttak el, hanem egy-egy terület hatalmi-politikai központjai is voltak...

Tuti menü