Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Görög birodalom képes leírás - Történelem.tlap.hu
részletek »

Görög birodalom - Történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tortenelem.tlap.hu » Görög birodalom
Keresés
Találatok száma - 7 db
A görög-perzsa háborúk

A görög-perzsa háborúk

I.e. VII-VI. században a Perzsa Birodalom nyugati terjeszkedése következtében elérte Kis-Ázsia partjait. Leigázta az ott élő ión városokat, akik Kis-Ázsia nyugati partjain élő görögök voltak. Perzsák célja, az Égei -medence, a görög föld meghódítása volt, hogy ezzel gazdasági hatalmát növelje, hiszen ez a térség gazdasági és kereskedelmi szempontból óriási jelentősséggel bírt. A közvetlen támadásra ürügyként szolgált, hogy Athén segítette az iónokat a perzsák ellen harcukban. Így I. Dareiosz i.e. 492-ben hajóhadat küldött Athén ellen, amit egy tengeri vihar elpusztított. Rá két évre újabb hajók indultak Attika felé, a sereggel együtt érkezett a haddal Peiszisztratos egyik fia, akit a hatalomától megfosztottak Athénba, s aki most uralomra akart törni. A harcok kibontakozása: Athénnak külső segítség nélkül kellett szembeszállnia a perzsa túlerővel, Marathón mellett, i.e. 490-ben. Miltiadész vezetésével. A csata görög győzelemmel végződik, ami Miltiadész sztratégosz újszerű haditechnikájának köszönhettek. Az athéni hoplitákat futólépésben indította el a perzsa sereg ellen ( A két sereg közt mintegy nyolc stadion volt a távolság. - Herodotosz), hogy aláfussonak a nyílzápornak és meglepetés szerűen lerohanják a perzsákat...

Athén és Spárta összehasonlítása

Athén és Spárta összehasonlítása

A hagyomány szerint a peloponészoszi Spártát a dórok egyik királya Lakedaimón alapította i.e. 900 körül (az ott élő emberek lakedaimóniaknak is nevezték magukat). Azonban a város létrehozása után sem állt át a lakosság a letelepedett, földművelő életmódra, hanem továbbra is elsősorban harcosok maradtak. A város törvényei Lükurgosz nevéhez kapcsolódnak, aki megkísérelte a lakosokat vagyoni szempontból egyenlővé tenni (ezt az egyenlő nagyságúra szabott cleroszokkal - földparcellákkal - és a más városállamokban teljesen értéktelen vaspénz létrehozásával akarta a gyakorlatban is megvalósítani). A fiatalok nevelését az állam biztosította és a nevelés alapja a katonai kiképzés volt (az erre alkalmatlannak talált gyermekeket már csecsemő korukban maguka hagyták a Taügetosz mellett). A társadalom három csoportból állt, melyeket foglalkozás és jogi helyzet alapján különböztettek meg. A hadviselő férfiakat és családjukat a lakosság látta el (mivel ők nem dolgoztak). A perioikoszok (azaz a város körül élők) száma körülbelül háromszorosa volt a spártaiakénak. Ők belső ügyeiket önállóan intézhették, de a város ügyvitelébe nem szólhattak bele. Részt vettek a spártaiak hadi vállakozásaiban és fegyverekkel látták el őket (cserébe a város védelmét élvezhették). A társadalmi ranglétra alján álltak a helóták, akik körülbelül hétszer annyian voltak, mint a teljes jogú lakosok...

Az athéni demokrácia kialakulása jellemzői

Az athéni demokrácia kialakulása jellemzői

A demokrácia fogalma: A demokrácia szó az ógörög δημοκρ&#94 5;τία (demokratia) szóból származik, jelentése a nép uralma. A demokrácia lényege, hogy a közösség minden választójoggal rendelkező tagja részt vehet a közügyek eldöntésében, vagyis az önkormányzásban az adott térséget illetően. A demokrácia modernebb kori definíciója: A demokrácia olyan szabályalkotási rendszer, ahol a szabályokat a közösség választójoggal rendelkező tagjai hozzák az egész közösség számára, vagyis az egyén autonómiájának és az egyenlőség elvének figyelembe vételével közvetve vagy közvetlenül (az általános, egyenlő és titkos választójog korlátozás nélküli gyakorlásával) részt vesznek a törvényalkotásban, a közösség alapszabályának (alkotmányának) megalkotásában a hatalmi ágak szétválasztásában, illetve az ilyen módon megalkotott rendszer fenntartásának ellenőrzésében. A görög demokrácia kialakulása egy hosszú folyamat eredménye volt, és története visszanyúlik a Hellasz korai korszakaiba...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Az ókori görög építészet

Az ókori görög építészet

Világkép a görög ókorban: a káosz a jelenségek megjelenési formája, melyben a rendet a forma teremti meg . A kozmosz a formák összessége. A forma számmal mérhető illetve kifejezhető. A lét a szám képmása, felaprózott jelenségei megszámlálhatóak, számjegyekkel felírhatóak - mai kifejezéssel élve 'digitalizálhatóak'. A természet az ésszerű rend mintaképe, lemérhető arányokkal és pontos formákkal. A természetes formák egysége harmóniát alkot, utóbbi elérése alkotja az élet célját és ez a művészet alapvető, legfontosabb témája. A művészi mondanivaló kifejezéséhez elégséges kevés téma tökéletes kidolgozása (képzőművészetben az atléta alakjának tökéletes megformálása, építészetben a templomépítés). A tudás előjoga demokratizálódik. Az előtörténet: Kréta és Mykéne. A görög törzsek letelepedése. Földhiány, gyarmatosítás. Önálló városállamok alapítása, közös nyelv és kultúra fenntartása. Közös fellépés a támadó külső ellenség ellen. A görög városállamok szövetsége majd egyesülése a hellenizmus korában. Az ókori görög építészet előzményei. A krétai palota. Mykéne vár-város- és sírépítészete. A megaron típusának kialakulása a neolitikus lakóházból. A görög templom típusai a dór és jón templom példáinak összehasonlításával. Olymposz, Korfu, Selinus, Poszedonia, Delpho illetve Epheszosz, Aigina templomai...

Az ókori Görög olimpiák

Az ókori Görög olimpiák

A leghíresebb ókori hellén versenyjátékokat Görögország déli részén, Élisz városának Piszatisz kerületében rendezték meg. A játékokról a Görög mitológiában több történet is szól.: Egyik legismertebb történet szerint a játékokat Héraklész alapította a. Ültetett egy olajfát és annak ágaiból kötött a győztesnek babér koszorút. Ezeket a játékokat apja, Zeusz főisten tiszteletére rendezték. Egy másik monda szerint az Éliszi királlyal, Augeiasszal vitába keveredett és a kérdést feltétlenül háborúban akarták elintézni, csakhogy Héraklész haladékot kért az ütközet lebonyolítását illetően. A király öccsei a fegyverszünet ellenére megtámadták Héraklész seregét és nagy mészárlást vitt végbe. Válaszként Héraklész elfoglalta a várost és a királyt gyerekeivel együtt megölte. Győzetem emlékére oltárt emelt az isteneknek és megalapította az olimpiai játékokat, amelynek első résztvevői saját testvérei voltak...

Görög istenek

Görög istenek

A mítosz (müthosz) görög szó. Eredeti jelentése történet, mese, monda. Az ókori görög hitvilág, mitológia politeista, tehát sokistenhitű volt. Három fokozata van: - teriomorfizmus: állatarcú istenek pl.: sas, bagoly, bika, tehén, ló, galamb - átmenet: félig állat, félig ember arcuk van pl.: kentaur (ló és ember), minotaurusz (bika és ember), szphinx (oroszlán és ember), hárpia (ragadozó madár és ember), - antropomorf: emberistenek, melyeknek esetleg megmaradnak állati tulajdonságaik pl.: bagoly szemű Pallasz Athéné. Ezeknek az isteneknek a világa tükörképe a földi világnak. Úgy élnek ahogy az emberek: születnek, esznek (ételük az ambrózia), isznak (italuk a nektár), harcolnak, gyermekeik születnek, viszont sosem halnak meg. A görög mitologikus elképzelések megegyeznek abban, hogy a világ az istenek nászából jött létre. További fejlődése és tökéletesedése az istenek egymással folytatott harca árán valósult meg. Elsőnek jött létre Khaosz, a tátongó 'Üresség', majd őt követte Gaia, a széles mellű Föld, és Erósz, a 'Szerelem' istene. Gaia először méltó párját hozta a világra, a csillagos égboltot, a mindent beborító Uranoszt. Az Ég és a Föld első gyermekei voltak az első istenek. Először hét titánt szült Gaia, köztük volt Atlasz és Prométheusz is, majd megszülettek leánytestvéreik a titaniszok. Aztán három egyszemű és három százkarú óriás jött a világra...

Görög kultúra

Görög kultúra

A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága 'az ember felfedezése': az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja. A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki. A görög ember: A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek, mind a sportban, mind az irodalomban...

Tuti menü