Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Egyiptom és mezopotámia képes leírás - Történelem.tlap.hu
részletek »

Egyiptom és mezopotámia - Történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tortenelem.tlap.hu » Egyiptom és mezopotámia
Keresés
Találatok száma - 8 db
A kelet ókori népeinek története

A kelet ókori népeinek története

A legelső egyiptomi utazó, kinek utleirása ránk maradt, halikarnassosi Herodotos, azt a benyomást, melyet ez a csodák országa reá gyakorolt, ebben az egyetlen, sokat idézett mondatban foglalta össze: Egyiptom a Nílus ajándéka. [1 Herodotos. II. 7.] Egyiptom nem egyéb, mint a pusztán végignyúló termőföldszalag, a folyam partjai mellett hosszában elterülő oáz, melyet a tenyészethez szükséges nedvességgel is állandóan a folyó lát el. A ki el akarja képzelni, hogy milyenné válhatnék ez az ország, ha valami véletlen eset megfosztaná az ő tápláló erétől, legalacsonyabb vizállás idejében, a nyári napforduló előtt egy hónappal kell megnéznie. Ekkor a Nilus szokott szélességének majdnem felére szorul össze partjai között, zavaros, iszappal kevert, lomha vize alig látszik, hogy valamely irányban folynék. Terjedelmes zátonyok vagy összerepedezett, a nap hevétől teljesen kiaszott fekete sártömegek alkotják a folyam partmellékeit. Azontúl minden csupa homok és sivár terméketlenség, mert a khamszin, ez a homokkal terhes szél negyven napig majdnem szakadatlanul fúj és zúdítja terhét a kiaszott völgybe. A fák törzsei és ágai fel-feltűnnek imitt-amott a poros és vakítóan izzó levegőn keresztül, de leveleiket oly vastag porréteg borítja, hogy távolról meg sem lehet különböztetni az őket környező homoktól...

Az ókori Egyiptom

Az ókori Egyiptom

Az ókori Egyiptom világképe: természet-utánzás, természet-szimbolika. Örökkévalóság az egyiptomi hitéletben. A 'nagy isten' - király, fáraó- kultusza. Egyiptom ókori történelme. Korok és birodalmak az ókori Egyiptomban: Predinasztikus kor, Archaikus kor, Ó-Közép-Új Birodalom és az idegen uralom. Memphis, Theba és a Ptolemaidák. Építészeti fejlődés. Az egyiptomi nádház. Sírépítészet kialakulása: masztaba, lépcsős piramis, piramis. Kheopsz, Kephien, Mikerinosz. Halotti templomok, síregyüttesek. Sziklasírok a közép- és új-birodalomban. Deir-el Bahri, Beni Hasszan. Kahun: az első ismert tervezett egyiptomi város. A monumentális templom újjászületése az új-birodalomban: Luxor, Karnak, Abu Szimbel. Hellenizmus: Edfu. Az ókori Egyiptom ismert építészettörténete a Kr.e. negyedik évezredbe nyúlik vissza. Egyiptomtól keletre, Elő-Ázsiában e korban a lakosság egy része már városokban telepedett le . A városias élet és a városépítészet kialakulásával párhuzamosan kialakult a városi életforma és ezzel kapcsolatban egy sor jellegzetes épülettípus - lakóház, templom, palota - mely megoldásában szinte minden lényeges építészeti vonást egyesített már. Egyiptom építészetének első évezredéről (4. évezred) - szemben Elő-Ázsia építészettörténetével - szinte alig tudunk valamit, e korból sem épületek, sem épületromok nem maradtak fenn...

Egyiptom mitológiája

Egyiptom mitológiája

Az ókori Egyiptom mitológiájának forrásai hiányosak, és a leírások rendszertelenek. Sok mítosz jellegét és keletkezését a kései szövegek alapján rekonstruálják. Az egyiptomiak mitologikus képzeteit tükröző legfontosabb emlékek a különféle vallásos szövegek: a himnuszok és imák, a sírkamrák belső falaira vésett temetési szertartások szövegei. Legjelentősebbek a Piramisszövegek, az Óbirodalomban (i. e. 26-23. sz.) uralkodó V. és VI. dinasztiabeli fáraók piramisainak belső falaira vésett gyászszertartások ősi szövegei; a Középbirodalom (i. e. 21-18. sz.) korának szarkofágjain megmaradt Koporsószövegek, az Újbirodalom időszakától kezdve az ókori Egyiptom történetének a végéig keletkezett Halottak Könyve, a gyászszövegek gyűjteménye...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Egyiptom történelme

Egyiptom történelme

Egyiptom az egyik legősibb civilizáció a Földön, történelme több mint 5000 évet ölel fel. Ekkora időintervallumot több ezer nyomtatott oldalon lehetne csak feldolgozni, amire felelősen senki nem vállalkozhat. Természetesen én sem fogok ebbe belevágni, csak egy történelmi vázlatot kívánok lejjebb közölni, viszont a legtöbb honlappal ellentétben nem állok meg a római kori megszállásnál, hanem egész napjainkig követem az egyiptomi történelem vonulatát.

Egyiptomi fáraók névsora

Egyiptomi fáraók névsora

Az egyiptomi fáraók névsora közel sem teljesen felderített. Ma is állandóan változik, így ettől a listától sem lehet biztonságot várni. Az első királylistát még Manethón készítette I. Ptolemaiosz megbízásából. A névsor a kutatások során folyamatosan bővült, tökéletesedett. Az itt közölt lista alapvetően Kákossy László nyomán készült, de az oldalon figyelembe vettek néhány más hozzáférhető irodalmat is...

Mezopotámia történelme

Mezopotámia történelme

Mi az, hogy Mezopotámia? A szó görögül folyóközt jelent. Az ókorban Mezopotámia az Eufrátesz nagy kanyarulata volt, vagyis É-Ny Irak. Ma Irak területét tekintjük Mezopotámiának. Mezopotámia az Eufrátesz és Tigris között terül el. Ennek a két folyónak az áradása határozta meg az emberek életét. Az Eufrátesz (Purattu) 2800 km hosszú, nagy a hordalékvivő képessége (a hordalékot a középső szakaszán rakta le), csak az alsó szakasza volt hajózható, eredetileg a Tigrissel nem találkozott, az ókorban 6 főcsatornája volt. A Tigris (Idiglat) 2000 km hosszú volt, áprilisban áradt, esése nagyobb és jobb az Eufráteszénál. Mezopotámia éghajlata sivatagi és sztyeppi. A csapadék eloszlása nagyon egyenlőtlen. Sumerek: Néhány hullámban fokozatosan érkeztek kelet felől a IV. évezred második felében. A sumerek eredetéről semmit sem tudunk. Mítoszaik sem segítenek, mert önmagukat őslakosoknak tartották. A III. évezred első felében önálló politikai egységek (városállamok jöttek létre): Uruk, Ur, Babilon, Nippur, Suruppak, Kis, Assur, Lagas, Umma. Kr. e. 3000. körül szabályozták a Tigris és Eufrátesz bizonyos szakaszait, ezzel véget ért az 'özönvíz'. A harmadik évezred első fele Sumer virágkora. Akkád dinasztia: Sumer első egyesítése az akkád Sarrukín (szülei kitették, egyszerű emberek nevelték, pohárnok, Kis uralkodóját letaszítja a trónról) nevéhez fűződik. Megalapítja Agade-t...

Ókori egyiptom portál

Ókori egyiptom portál

Az ókori Egyiptom vagy 'Óegyiptom' hosszú ideig fennállt ókori, nagy folyam menti civilizáció volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén. A Nílus völgyében feküdt a folyó középső és alsó szakasza mentén északon a Nílus-deltája és a Nílus negyedik kataraktája között, legnagyobb kiterjedését az i. e. 2. évezredben, az Újbirodalom idején érte el. Egyes korszakokban a birodalom a Közel-Keletet, a Keleti-sivatagot a Vörös-tengerig, a Sínai-félszigetet és a mai Líbiai-sivatagot is magába foglalta. Az ókori Egyiptom több mint három és fél évezreden keresztül fejlődött. Az oldal többek között az ókori Egyiptom történetét, isteneit, mítoszait és a piramisokat mutatja be.

Ókori egyiptomi vallás

Ókori egyiptomi vallás

Az ókori egyiptomi vallás az egyiptomi emberek több mint 3000 évig fennálló hitvilágának öröksége, a kereszténység és az iszlám előtti időkből, melyről ismereteink a hivatalos egyiptomi teológiából és a lakosság felső rétegeinek kultuszemlékeiből származnak. E vallásból a mai fogalmak szerinti dogmatikus rögzítés hiányzik, az egyiptomi világképnek azonban egységes színezetet ad a vallási mítoszokban a világrend harmóniájára való törekvés megnyilvánulása. Nincs kanonikus rögzítés a vallási irodalomban sem, melyek első megjelenési formája az V. dinasztia utolsó fáraójának, Unisznak (ur. i. e. 2356-2323) és a VI. dinasztia fáraóinak piramisában talált Piramisszövegekkel esik egybe. E szöveggyűjtemények középbirodalmi utódjának tekinthetők a Koporsószövegek és a már papiruszra írt Halottak könyve a Közép- és Újbirodalom idejéből. Az egyiptomi vallásfilozófia egyik alapvetése az úgynevezett Memphiszi Teológia. Ezekből az írásos emlékekből megállapítható, hogy az egyiptomiak egyes természeti jelenségekben természetfölötti erőknek a megtestesülését látták, melyet a hieroglif írásban, a művészi ábrázolásokban emberi, állati, növényi vagy akár egy tárgy alakjában mintáztak meg. Egy-egy isten megjelenhetett nemcsak emberi, hanem állati alakban is, sőt nagyon gyakran az emberi testet állatfejjel olvasztották egybe...

Tuti menü