Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Amerika történelme képes leírás - Történelem.tlap.hu
részletek »

Amerika történelme - Történelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tortenelem.tlap.hu » Amerika történelme
Keresés
Találatok száma - 5 db
Amerika felfedezése

Amerika felfedezése

Európából elôször a normann hajósok (vikingek) jutottak el A. legészakibb részeibe. 895-ben felfedezték Grönlandot, majd 1000 körül A. partjaira vetôdtek, New-Foundland, Labrador és Új-Skócia keleti oldalára. Gyarmatokat is alapítottak, de a bennszülöttek elpusztították ôket. A. igazi fölfedezôje Cristoforo Colombo (Kolumbusz) genovai hajós volt. Az ókori görög térképek túlságosan nagy kiterjedésûnek rajzolták Európát és Ázsiát kelet nyugati irányban, annyira, hogy a földgömbön K.-Ázsia éppen annyira került Portugáliától, mint Közép-A. Az egész Csendes-óceánt elhibázták. Toscanelli, kitûnô olasz geográfus ismerte a görög térképeket, megbízott bennük s ô biztatta Kolumbuszt, hogy bátran nekivághat, egy hónap alatt K. Ázsiában, Japánban (akkori nevén Zipanguban) lesz. Valóban, Kolumbusz 1492 okt. 12 én el is érte a Nyugat-Indiai szigeteket, még pedig a Bahama szigetek közé tartozó, kis Guanahani szigetet. Ezt San-Salvadornak nevezte, (az angolok késôbb Watling-szigeteknek nevezték el). Kolumbusz haláláig úgy tudta, hogy ô K.-Ázsiát fedezte fel. A kontinenst csak látta az Orinoco torkolatánál, de lábát sohasem tette rá. A. kontinens-természetét Amerigo Vespucci ismerte fel s ô adott D.-A.-ról és a szigetekrôl elôször olyan leírást, amely nyomtatásban megjelent s a felfedezés köztudomásúvá lett. Ezért róla és nem Kolumbuszról nevezték el A.-t...

Amerika történelme

Amerika történelme

Amerika történelme, azaz az amerikai kontinens népeinek történelme két fő korszakra osztható: - prekolumbinus kor (azaz Kolumbusz előtti kor) - az Amerika gyarmatosítása előtti időszak, amely az európai őskor-ókor-középkor szakaszaival esik egybe; a prekolumbán koron belül különböző helyi civilizációs korszakok különíthetők el: - újkor - az európai újkorral megegyezően: Amerikát újabban nem egy kontinensnek, hanem két kontinenst magában foglaló szuperkontinensnek tekintik. Ennek megfelelően történelmét is két külön szócikkben tárgyaljuk: - Észak-Amerika történelme - ezen belül az észak-amerikai régió és a közép-amerikai régió történelme, illetve Mezoamerika (az észak-amerikai prekolumbán civilizációk területének történelmi elnevezése) - Dél-Amerika történelme

Amerikai függetlenségi háború

Amerikai függetlenségi háború

Az amerikai függetlenségi háború a brit fennhatóság alá tartozó tizenhárom Észak-amerikai gyarmat háborúja volt Nagy-Britannia ellen. A gyarmatok népességét megosztotta a konfliktus, és míg a patrióták a gyarmatok függetlenedését támogatták, addig a lojalisták továbbra is hűek maradtak az angol királyhoz. A gyarmatok kezdetben nem is függetlenedni kívántak, hanem a számukra kedvezőtlen rendeletek, adók visszavonását követelték. A háború kitörésének számos oka volt, a folyamat már 1763-ban megkezdődött, 1775-ben pedig fegyveres szakaszába lépett, és 1783-ban a párizsi békekötéssel zárult, ahol Nagy-Britannia elismerte az Amerikai Egyesült Államok szuverenitását. Amint Nagy-Britannia megnyerte a Franciaországgal vívott hétéves háborút (1754-1763), hozzáfogott, hogy érvényt szerezzen korábban hozott, ám eddig be nem tartott törvényeinek és ahhoz, hogy a háború alatt felgyülemlett államadósság egy részét az amerikai gyarmatokra hárítsa. Nagy részben ezen intézkedések vezettek el a háború kitöréséhez, egyes történészek szerint azonban, az amerikai függetlenségi háború okainak egy része már jóval korábbi eredetre vezethető vissza: a társadalmi problémákra és ellentétekre...

Történelem magazin hírek
1956-os online adatbázist mutatott be az OSZK
1956-os online adatbázist mutatott be az... Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is. A forradalom...
Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltról szóló legnagyobb iratanyagot
Digitalizálták a szovjet táborokba... Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a...
A középkori zarándokok is széthordhatták a leprát Európában
A középkori zarándokok is... A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte...
Dél-Amerika történelme

Dél-Amerika történelme

Dél-Amerika történelmét három nagy szakaszra lehet osztani. Az első a spanyolok megérkezéséig tartott, az 1500-as évek első feléig. A második a spanyol és portugál gyarmatosítás időszaka, míg a harmadik a függetlenné válás utáni időszak. Az első kettőről most lesz szó, a harmadik szakaszról az illető országnál. Azt mondják, hogy már 12,000 évvel ezelőtt megjelentek az első emberek Dél-Amerikában, akiknek nem okozott gondot, hogy nem voltak kiépített utak a mai Panama és Kolumbia között. Több társadalom is fejlődött az Andok lejtőin, de a pálmát az inkák vitték el, akik birodalmuk fénykorában 12 millió embert igazgattak és a birodalom a mai Észak-Ecuadortól Chile középső részéig tartott az Andok egész szélességében. Bár próbálkoztak az Amazonas-medence meghódításával is, ők hamar megtanulták a leckét, amit az amerikai hadsereg csak Vietnamban tanult meg: egy dzsungelben nem győzhet reguláris hadsereg a gerillák felett. Amikor Kolumbusz eltévedt és véletlenül kikötött a Karib-szigeteknél, hamar rájött arra, hogy nem Indiát találta meg, hanem valami mást. Örömmel újságolta el ezt a spanyol királyi udvarban. Aminek örültek a spanyolok, annak a portugálok annál kevésbé, ugyanis Atlanti érdekeiket vélték veszélyben forogni, mellesleg teljesen jogosan...

USA történelme

USA történelme

1492-ben megérkezett Kolumbusz Santa Maria nevű hajóján. Aztán jöttek a különböző európai nemzetek képviselői. Azok közül is legjelentősebb számban az angolok, a franciák, a spanyolok és a hollandok. A mai államok kialakulásában elsősorban az angolok játszottak szerepet. Az angol királyok úgynevezett charta-kat, földfoglalási engedélyeket adtak ki különböző személyeknek, akik kialakították saját kis birodalmukat az Újvilágban. Az új emberek között az első konfliktusra 1640 körül került sor, amikor is az angolok szemet vetettek egy stratégiai helyet elfoglaló holland területre, New Amsterdamra (Új-Amszterdam). Komolyabb erőfeszítés nélkül angollá is tették és elnevezték a közép-angliai York városáról szabadon New Yorknak. Így születnek a metropoliszok. Az akkoriban szokásos francia - angol versengés jelentette a konfliktusok újabb forrását. A két ősellenség közötti viták 1750-től kezdtek fegyveres arculatot ölteni. A franciáké volt a mai Dél-kelet Kanada, az angoloké a mai Észak-kelet USA és a két terület történetesen határos volt egymással. Ekkor kapcsolódtak be a nemzetközi perpatvarba a helyi őslakosok, az indiánok. Sajnos rossz lóra tettek, ugyanis a franciákat választották. (Híres film a sztoriról az Utolsó Mohikán.) A villongások eredménye az lett, hogy a franciák visszaszorultak a Nagy Tavak mögé és elfogadták az angol területek szuverenitását...

Tuti menü